Ugyanakkor egyfajta film- és művészeti televíziónak tekintik, értelmiségi kalandnak. Bizonyos értelemben mégis szent tehén, hiszen a DTV létét 1992-es indulása óta elsősorban az legitimálja, hogy ez lenne a „határon túliak” televíziója, „égi köldökzsinór”, a „nemzet adója” (ezt a ’96-os médiatörvény egyértelműen le is szögezi). Tehát működése nemzetpolitikai ügy, megbolygatása, szerepének újragondolása túl nagy zajjal járna. Ráadásul olyan össznemzeti kompromisszumot követelne (anyaországi pártok, értelmiségi holdudvarok, határon túli politikai és szakmai szervezetek), amelynek megszületése a jelenlegi helyzetben egyszerűen elképzelhetetlen.
Ez a helyzet egyszerre jár egy bizonyos fokú szabadsággal, de egyben komoly veszélyeket is hordoz magában. Azaz a határon inneni és túli pártok nem nagyon törik magukat, hogy kisajátítsák, eluralják a DTV-t, a közpénzekből kihasított, ámde szűkösre szabott költségvetés lehetővé teszi szakmai műhelyek működését, nem kell félszemmel folyton a nézettségi adatokat figyelni, ugyanakkor eme perifériahelyzet miatt a Dunát nem éri igazi kihívás, félő, hogy elszürkül, véglegesen eljelentéktelenedik, vagy ami rosszabb: esetleg kalandorok kezébe kerül. A televízió élére fél éve új vezetés került, a február 17-én megválasztott elnök, Cselényi László gyökeres változásokat ígért, de egyelőre csak a csatorna körül állandósuló viták utalnak arra, hogy valami történik a DTV-ben. A műsorstruktúra alapján nem lehet megállapítani, hogy milyen irányba mennek a dolgok, ami pedig a híranyagokat illeti, szól a vészcsengő.
Szép hagyományok
Anélkül, hogy mélyebben belemennénk a Duna történetébe, mindenképpen érdemes néhány pillantást vetni a több mint évtizedes történetre, hiszen az első éveket meghatározó koncepció, illetve a 2000 után bekövetkező fordulatok jelölték ki azt a mozgásteret, amiből ki kellene törnie, főnix madár módjára újra kellene születnie a csatornának. Sára Sándor – a Duna első és máig legjelentősebb elnöke – olyannak álmodta meg, és olyanná tette ezt a csatornát, amelyről számos európai köztévé vezér csak álmodozhat. Igazi filmmúzeum, miközben jelentős erőfeszítéseket tettek a dokumentumfilm műfajának életben tartására (Dunatáj Alapítvány, Duna Műhely), olyan kulturális fórum, amely mindvégig felül tudott emelkedni Sára idején az időközben újraindított magyar kultúrkampfon. Sára tévéje megmutatta, hogy a hagyományőrzés igenis lehetséges giccses beütések, nemzeti-operett görcsölés nélkül. Be is futnak az elismerések, díjak, 1999-ben a Duna Televíziót az UNESCO „A világ legjobb kulturális televíziójának” nevezi.
Persze már akkor is voltak, akik hiányolták a kortárs művészetek felkarolását, egy korszerűbb, dinamikusabb kulturális televíziót követeltek, akkor is arra hivatkozva: a Dunának a többi csatornához képest igenis megvan erre a lehetősége, használja ki. Ugyanakkor az is komoly problémát jelentett, hogy a csatorna nem építette ki ténylegesen azt az infrastruktúrát, amit a „nemzeti” jelleg megkövetelt volna. Így nem jöttek létre a Kárpát-medencét behálózó stúdiók (sőt, a DTV ezen stúdiók hálózata kellene legyen), melyek lehetővé tették volna a határok virtualizálását, hogy a határon túliak hiteles képet kapjanak egymásról, illetve az anyaországról és vica verza. Stúdióbeszélgetések és viták, komoly, mélyreható riportok a Kárpát-medencei magyarságról – ez adhatta volna a Duna „nemzeti” lényegét. És akkor a térségben betöltendő kultúraközvetítő szerepéről, az ebben rejlő hatalmas lehetőségekről nem is beszéltünk. Ehelyett egy olyan „égi köldökzsinór” született, melynek köldöke a minden regionális igényt felülíró Budapest maradt.
Mélyrepülés
Ez igazán a Sára-időszak után lett komolyabb probléma. Részben azért, mert Pekár István elnöksége idején (2000-2004) a Duna TV lényegében kiszolgálta a Fidesz nemzetpolitikai elképzeléseit, részben pedig azért, mert a határon túli magyarokat idealizálva, sokszor nevetséges módon ábrázolták, olyannak, akik még mindig valami „romlatlan” korban élnek: „ha székely, akkor lájbli és szekér kell a képernyőre”. Több határon túli médiaszakértő éles kritika alá vonta a hírműsorokat, így például éles pengeváltásra került sor Szeles Pál (akkori és jelenlegi szóvivő) és Gáspárik Attila (a Román Országos Audiovizuális Tanács alelnöke) között, mivel az utóbbi szóvá tette a sarkító, torz szerkesztési metódust. Gáspárik azt kritizálta – joggal –, hogy a Duna TV riporterei a legtöbb esetben „mikrofonállványként” ácsorognak a politikusok előtt, vagy hogy a romániai magyar politikai vitákat, az RMDSZ és ellenfeleinek küzdelmét úgy mutatták be, hogy az a Polgári Szövetségnek, nemzeti tanácsoknak kedvezzen. Persze hozzá kell tenni, hogy az RMDSZ, illetve az általa delegált kurátorok mindezt tétlenül nézték, mindössze egyetlen alkalommal fordultak a nyilvánossághoz tiltakozásukkal (Történetek a márvány menyasszonyról, A Hét, 2004. november 18.). Ezek után mindenki reménykedve várta az új elnök kinevezését, a Duna mélyrepülésének végét. 2005 elején tizenkilenc pályázat futott be a Duna TV-t felügyelő Hungária Televízió Közalapítványhoz, majd február közepén 25:5 arányban Cselényi Lászlót nevezik ki az intézmény élére. Az új elnök a kinevezése utáni nyilatkozataiban gyökeres fordulatot ígért, kijelentve, nagyon komoly koncepciója van a Duna átszabására, egy éven belül rá sem fognak ismerni a nézők a csatornára.
Valamit sodor a víz
A teljes koncepciót, a megvalósításához vezető lépéseket persze nem tárta a nagyérdemű elé (érdekes módon maguk a pályázatok sem nyilvánosak, igaz, ez-az kiszivárgott a választás idején taktikázgató kurátorok jóvoltából), így csak a különféle interjúiból lehet kihámozni, hogy mit is tervez Cselényi, illetve az azóta született döntésekből lehet következtetni az irányra. Tény, ami tény, gyakorlatilag a Duna TV-t újra ki kell találni, ugyanis a Sára-féle koncepció mára teljesen érvényét veszítette. A puszta hagyományőrzés néprajzi múzeummá degradálta a csatornát, a „jó” filmek vetítése pedig önmagában nem televízió. Ráadásul sokat változott a helyzet 1992 óta, amikor a Duna volt az egyetlen magyar nyelvű adó a határon túliak számára. Mára már a kábeltévé hálózatoknak köszönhetően gond nélkül foghatók a magyar kereskedelmi csatornák vagy az M2, a román, szlovák stb. kereskedelmi adók gazdag kínálatáról nem is beszélve, ami mindenképpen megkívánja a Duna dinamizálását. Persze továbbra sem kell rettegni a nézettségi adatoktól, nem a reklámra megy ki a játék, de tudomásul kell venni, hogy még az értelmiségi réteg ízlésvilága is átalakult az utóbbi években, látóköre kitágult, a geopolitikai helyzet (EU, NATO) is gyökeres fordulatot hozott, a nemzeti bezárkózásnak annyi. Hogy ebben a helyzetben miképpen lehet egy korszerű kulturális és közéleti adót felépíteni, annak a receptjét a magyarországi (de az angol, francia, olasz, román stb.) szakemberek évek óta keresik, miközben az irányításuk alá tartozó csatornák rohamosan veszítenek a nézettségükből, a politikai pártok pedig gúzsba kötik őket, hiszen ki vannak szolgáltatva a közpénzeket osztogató döntéshozóknak.
Amit az új elnök az elmúlt hónapokban felvázolt, mindenképpen kecsegtető. Nincs benne semmi lehengerlően új, azt mondja nagyvonalakban, amire a médiaszakemberek igazából vágynak, de jól hangzik. Cselényi szerint mindenképpen meg kell őrizni a két alappillért: a nemzeti és a kulturális jelleget, miközben be kell dobni a Duna TV-t a versenybe, úgy, hogy ne siklódjon ki a bulvár irányába. A kisebbségi létet új megvilágításba kell helyezni, felülemelkedni az önsajnálaton, megmutatni, hogy másutt is élnek a kontinensen nemzeti kisebbségek, és egyben, ezeken a példákon keresztül megoldási javaslatok kínálni (autonómiák Európában). Erre külön csatornát akar indítani, digitális szórásban, a tervek az ORTT engedélyére várnak. Mindenképpen izgalmasnak hat, csakhogy ezek elkent ecsetvonások, a részletekről nem sokat tudni, a kulturális és hírszolgáltatás megújításáról pedig szinte semmit. A dolog anyagi vonatkozásairól még ennyit sem. A támogatásokra vonatkozóan persze sok panasz látott napvilágot, a Duna annyi pénzből gazdálkodik, amennyi a másik köztévé éves hiánya, márpedig egy csatorna beindítása minimum egy milliárd forintba kerül. Legutóbb Pomezanski György innovációs alelnök nyilatkozta, hogy a csatornaindítási tervével a Duna TV lényegében előre menekül. Menekülnie is kell, hiszen bár az új elnök kinevezése után a politikusok altatták az M2-vel való összevonást, de nem vették le teljesen napirendről. Márpedig nehéz lesz úgy Dunát újítani, hogy közben Cselényi a pártpolitika teljes kiseprését tervezi a csatornánál, és fél év alatt minden politikai szervezettel konfliktusba került.
Politikai játszmák
Azt lehet mondani, hogy a jelenlegi médiaviszonyok, a médiatörvényi kötöttségek közepette lehetetlen érdemi munkát végezni, lehetetlen nem függni valamelyik politikai irányzattól. Elnöki pályázata eleve furcsa körülmények közepette győzött, hiszen a magyarországi médiatörvény megszületése óta íratlan szabály, paktum a mindenkori kormány-ellenzék között, hogy a közszolgálati médiumok élére az éppen hatalomban lévők küldenek elnököt (persze a döntést szokás szerint egy kis erőfitogtatás, közéleti műbalhé kíséri). Márpedig Cselényi nem az MSZP embere. Megválasztása felért egy puccsal, a három szocialista kurátor egyike és a liberálisok embere „átszavazott”. Nagyon nehéz meghatározni, hogy mi történhetett, ugyanis a lapunk által megkérdezett, baloldali kötődésű médiaszakértő szerint Cselényi nem tekinthető a jobboldal potentátjának, csak akkor álltak mellé, amikor látták, hogy pályázatát keresztül lehet vinni a kuratóriumon „jobb ma egy veréb...” elv alapján. A szocialista kurátorokat néhány hétre a döntés után be is rendelték raportra a párt elnöksége elé, kérdőre vonva őket, amiért így kiengedték a kezükből a gyeplőt. A baloldali értelmiségiek közül egyedül Bodor Pál állt ki az új elnök mellett, de a júniusban adásba került Trianon-megemlékezést már ő is keményen bírálta. Lapunknak azt nyilatkozta, a jelenlegi médiaviszonyok közepette óriási dolog, hogy Cselényi függetleníteni akarja a politikától a tévét, bízik az új vezetésben, de hozzátette: „tőlem balra álló némely barátom viszont azt állítja, hogy rövidesen kiderül, akkorát tévedtem, ahogy az ember háromnegyed évszázad alatt csak egyszer…”
Az SZDSZ lényegében semleges álláspontot képvisel a Dunával kapcsolatban, igaz, kurátora, az egy hete elhunyt Hamburger Mihály február óta teljes mellszélességgel támogatta Cselényit. A jobboldali sajtó nemrég azt állította, hogy üzleti érdekei fűződtek ehhez, míg egy liberális médiaszakember szerint Hamburger egyéni akciója volt csak Cselényi hatalomra segítése, abban reménykedett, hogy „a kobakját a kezében tarthatja”, miközben így növelheti saját politikai befolyását. Nem így a liberális értelmiség, sokuk szerint Cselényi a szélsőjobbal kokettál, egy megzabolázhatatlan, öntörvényű ember.
A legfurcsább az egészben, hogy közben a jobboldal is szembekerült az elnökkel, holott kurátorai az elején zokszó nélkül megszavazták, és nem csak azért, mert olyan jónak tartották a pályázatát. Kezdetben a Demokrata nevű jobboldali hetilap kifejezetten pozitív kicsengésű interjút közölt Cselényivel, de nem sokkal később a Magyar Nemzet (majd a Heti Válasz) kolumnás cikkekben foglalkozott a Duna körüli állítólagos visszaélésekkel, amiért a tévéelnök azonnal be is perelte a napilapot.
Márpedig elgondolkodtató, hogyan akar lavírozni az új elnök úgy, hogy mindenkivel konfliktusba kerül, ugyanis az egy dolog, ha valaki az egyenlő távolságra törekszik, de ha mindezt háborúskodva teszi, akkor fennáll annak a veszélye, hogy akárkik legyenek is hatalmon (vagy kerüljenek kormányra 2006-ban), bosszúból könnyen elzárhatják a csapot. Persze a Magyar Nemzet kontra Cselényi ügynek van egy, a napi politikán túlmutató vonatkozása is: a Magyar Nemzet és a Hír TV tulajdonosi háttere összeér, és sokan úgy ítélik meg a jobboldalon, hogy Cselényi túl erős vetélytárssá teheti a Duna TV-t. Legyen bár szellemiségében jobboldali Cselényi, bírja bár jobboldali politikusok támogatását, ha egyszer szembement a Fidesz közeli vállalkozókkal, akkor a jövő évi esetleges kormányváltást követően komoly bajba kerülhet a csatorna. Tudunk hasonló esetekről: anélkül, hogy párhuzamot vonnánk a két személyiség vagy intézmény között, érdemes elgondolkodni Patrubány és a Magyarok Világszövetsége esetén, amely, ahogy elveszítette Orbán rokonszenvét, elveszítette költségvetési támogatását is.
Hogy „határon túli” televízióként a Kárpát-medencei kisebbségi érdekvédelmi szervezetek semmi érdeklődést nem mutatnak a Duna TV iránt, az mindenképpen elgondolkodtató. Információink szerint – annak ellenére, hogy a Pekár-időszakban igen sok kellemetlenség érte a Szövetséget a tévé részéről – az RMDSZ-nek nem volt konkrét elvárása az elnökválasztás idején. Állítólag jónéven vették, hogy a Szövetségben nagy becsben álló író, Sütő András veje kerül a Duna élére, Markó Béla gratulált is kinevezéséhez, az erdélyi kurátorok pedig ismét jót vacsoráztak a Márványmenyasszonyban, de ezen felül nincs különösebb érdeklődés a csatorna sorsa iránt. Lényegében az anyaországi médiaviszonyok belügyének tekintik az egészet. Pedig ideje lenne újragondolni a tévéhez való viszonyt, végre kikérni a szakma és a civil szervezetek véleményét, ha már ilyen jelentős átalakítás vette kezdetét a csatornánál.
A dunai hajós
Úgy tűnik tehát, a Duna Televízió sorsa egyetlen ember kezében van. Cselényi személyiségétől, szakmai rátermettségétől, és persze a politikáról alkotott felfogásától függ minden. Nyilatkozataiból kiderül, hogy egy öntörvényű, ellentmondást nem tűrő ember. Megszólalásai, a kritikákra adott válaszai (legyenek azok a kritikák nemesek, nemtelenek) már-már agresszivitásról tesznek tanúbizonyságot: „sajtóbanditákról” beszél, akiket ellene mozgósítottak bizonyos körök. Az egyik magyarországi hetilap kérdésére, hogy miért szervezik ki külsős cégeknek a Duna egyes részlegeit azt válaszolta: „Alelnökeim vadászgörényként futották végig a televízió föld alatti járatait. Egy sor egérlyukat találtak, melyeken át értelmetlenül milliók szivárogtak ki különböző bt-knek”. Bodor Pál így jellemezte: „Nyílt, éles eszű, művelt, erős egyéniségnek ismertem meg. Igaz, csak néhány évig dolgoztunk együtt – 1979 szeptemberében sikerült végre érvényesíteni az 1976-tól ismételten benyújtott lemondásomat –, elképzelhető, hogy a mai Cselényi már nem mindenben ugyanaz, akit akkor megismertem”. Hozzátette: „nem politikai hullámlovas. Alkotó, önmagához is szigorú, értékelvű és még mindig segítőkész ember és művész. Nem biztos, hogy mindenben igaza van – bizonyára nekem sincs mindenben igazam, még őt illetően sem –, de azt hiszem, csak ügyek érdekében taktikázik, nem a saját szobrát építi”. Filmrendezőként messze bizonyított: a Minoritates Mundi sorozata nemhiába világhíres. De azt már igen sokan visszatetszőnek tartják, hogy sorozatát, most hogy elnök lett, újra levetíti a Duna, ráadásul nemrégiben kötött szerződést három olyan film levetítésére, melyeknek elkészítésében rendezőként vagy producerként szerepet vállal.
Főnökként mindenesetre kérlelhetetlen, csak olyanokkal hajlandó együtt dolgozni, akikben feltétel nélkül megbízik. Kilenc nappal kinevezése után máris megvált két helyettesétől, majd további nyolcvan ember elküldését jelentette be (pénzhiányra hivatkozva). Olyan emberek kényszerülnek a távozásra, mint az 1993 óta a Dunánál dolgozó Csermák Zoltán (marketingigazgató), vagy Csáky Zoltán, Vissy Károly. Nem lehet tudni, hogy mi is a kifogás velük szemben, de elgondolkodtató, hogy többen azonnal felvételt nyertek az MTV-nél, tehát igény van a szakértelmükre. Amikor a Duna TV késve adott hírt Sólyom László köztársasági elnökké választásáról, meg sem várta a vizsgálat végét, menesztette Kresz László hírigazgatót, majd megszüntette ezt a posztot. Állítólag azt szereti, ha minden szál a kezében fut össze.
Politikai szemlélete viszont homályos. Tény, hogy a Fidesz-kormányzat idején őt nevezték ki a miniszterelnök által oly fontosnak tartott presztízs-beruházás, az Uránia Nemzeti Filmszínház élére, ahol azonnal műsorra tűzte Koltay Gábornak a történészszakma által sokat vitatott Trianon-filmjét. Ennek ellenére mára már faséba került a jobboldallal, viszont az általa vezetett tévé hírműsorai arra utalnak, hogy kicsúszott a radikális jobboldal irányába. Akárhogyan is legyen, a Duna TV műsorstruktúrája nem javult, igazán jó, szakmailag igényes programok nem indultak, viszont megszűnt a reggeli műsor, délelőttönként meg megjelent egy borzalmas sms-játék, amire mostanság már a kereskedelmi tévék sem nagyon vállalkoznak. Bizonyos értelemben káosz van a Duna TV háza tájékán, Cselényi kinevezésének következményei beláthatatlanok, a szakma keményen bírálja. Hogy mi lesz a nemzetközi elismertségű csatornából, nem tudni, de a jelek arra utalnak, hogy miközben nő a feszültség a Dunán belül és körül, a jól csengő, nagy dérrel-dúrral bejelentett tervek csak tervek maradnak.
M. László Ferenc
Töredékek a Cselényi-korszakról
Sajtószemle
*
Népszava, 2005. szeptember 27.
Sajtópert nyert a Duna TV
A nem jogerős ítélet szerint a lap (Magyar Nemzet – a szerk.) június 11-i számában valótlanul állította, hogy a TV-elnök Cselényi Lászlónak húszmilliós autót lízingelnek, mivel a kocsi listaára 12 millió forint volt, és valótlannak ítélte a Fővárosi Bíróság azt az állítást is, hogy a tévéelnök tízmillió forintért büféberendezést rendelt volna. Két további cikkben a következő napokban ugyancsak valótlanságok jelentek meg.
*
Népszava, 2005. november 4.
Miska-díjat alapított a Duna TV
A toleranciát és a konszenzuskeresést elismerő Miska-díjat alapított a Duna Televízió a közmédium elhunyt elnökségi tagja, Hamburger Mihály emlékére.
*
http://archiv.magyarszo.com/arhiva/2005/12/28/main.php?l=b11.htm
Népzenei Megasztárt indít jövőre a Duna Televízió – jelentette be Cselényi László, a tévé elnöke. A Kárpát-medencében élő fiatal tehetségeknek énekes és zenei kategóriában hirdetik meg a tehetségkutató versenyt, amely az elő- és középdöntőkkel mintegy fél éven át tart majd. A sorozat feladata lesz, hogy „erősítse a magyarság összetartozás-érzését”, akárcsak, hogy bemutassa azokat a településeket, ahol a verseny egyes állomásait megrendezik.
*
Magyar Nemzet, 2006. február 4., Bodacz Balázs
Duna TV: nagy tervek és bizonytalanság
Állandó a bizonytalanság, a csatornánál végzett munkára egyre kevesebben mernek egzisztenciát építeni, ráadásul azt is meg kell gondolni, hogy egymás között hangot merjünk-e adni a kétségeinknek; nem tudjuk ugyanis, hogy a kifogásaink hangoztatása után megmarad-e az állásunk – nyilatkozták lapunknak a nevük elhallgatását kérő Duna tv-s munkatársak. Ugyanakkor az Autonómia csatornára idén félmilliárdot szán a televízió.
*
http://karpataljalap.net/2006/02/10/nemzetkozi-konferencia-az-europai-autonomiamodellekrol
2006. február 10.
Regionális önkormányzatok az európai stabilitás és jólét szolgálatában címmel a Magyar Tudományos Akadémia és a Duna Televízió szervezésében nagyszabású nemzetközi konferenciára került sor Budapesten. Vizi E. Szilveszter nyitóbeszédében kifejtette, hogy az „egységben, egyes területen élő nemzeti kisebbségeknek joguk van olyan területi autonómiát élvezni, amely segítségével ők a saját életüket megszervezik”. Cselényi László, az új, Autonómia csatornát indító Duna TV elnöke kifejtette, hogy ideje számon kérni a művelt Nyugattól, hogy akarja-e a közép-kelet-európai kisebbségek autonómiáját, és hajlandó-e ezen törekvésekért valamit tenni.
*
http://www.sg.hu/cikkek/44038/elindult_a_duna_televizio_autonomia_csatornaja
2006. április 18.
Húsvétkor elindult a Duna Televízió új tematikus csatornája, az Autonómia. Adásait 24 órában sugározzák, kétszeri ismétléssel adják a délután négytől éjfélig tartó nyolcórás műsort. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke elmondta, hogy a csatorna célja: „érzékeltetni a világban élő magyarokkal, hogy van közös nevező, és ez a magyar ügy, a médiának pedig nagyon nagy szerepe és felelőssége van ennek megismertetésében. Ez nem azt jelenti, hogy a Duna Televízió új csatornája, az Autonómia egy végeláthatatlan politikai esszésorozattal fog majd kedveskedni a nézőknek. Ez ugyanolyan kulturális televízió lesz, mint amilyen a Duna Televízió régi csatornája, mert hiszen ez az, ami leginkább érzelmileg össze tud kapcsolni magyart a magyarral, de magyart a katalánnal, a baszkkal, a rétorománnal és bárkivel”.
(…) Az Autonómia csatornán jelentős szerepet szánnak a határon túli magyar tévéstúdióknak.
*
Népszava, 2006. május 8.
Lefaragták a negyedmilliárdos veszteséget, és tovább takarékoskodnak
Nyereséggel zárt a Duna TV
*
Napló, 2006. május 26.
Azerbajdzsán napja a Dunán
A csatorna kétoldalú megállapodást kötött Azerbajdzsán Köztársaság közszolgálati televíziójával. Az egyezmény legfontosabb eleme a filmcsere.
*
Napló, 2006. május 30.
Tamási Áron-emléknap – A Duna TV-n a mai nap a negyven éve elhunyt nagy mesélőé
*
Sport+, 2006. július 29.
A Duna TV-n a magyar futball!
*
Népszava, 2006. augusztus 8.
Egyelőre kétséges a Duna TV és a Magyar Televízió fúziója
*
http://www.moziplussz.hu/hir/minisorozat-keszul-az-ifju-matyasrol
2006. augusztus 10.
Mátyás király ifjúkoráról forgat háromrészes tévéfilmet Cselényi László. A rendező – aki egyben a Duna Televízió elnöke – nem a történelmi hűségre törekszik, inkább az uralkodó királlyá választása körüli éveinek meseszerű feldolgozására – adta hírül a mai Magyar Hírlap. A 3x26 perces alkotás legkorábban november végén lesz látható, előbb a Magyar Televízió, majd a Duna Televízió műsorán.
*
Népszava, 2006. október 6.
Leépítés a Duna TV-nél
*
Napló, 2006. november 3.
Ma egész nap Kosztolányiról a Duna TV-ben
*
http://hvg.hu/karrier/20070206_duna_tv
A tavaly ősszel beharangozottnál kevesebb, összesen félszáz belsős munkatársat bocsát el a Duna Televízió – értesült a közszolgálati médium vezetéséhez közel álló forrásból a távirati iroda.
Az információ szerint a Duna Televízió menedzsmentje azt vállalta: ha döntően nem változik meg a cég anyagi helyzete, a következő két évben nem lesz újabb csoportos létszámleépítés.
Korábbi információk szerint mintegy 580 dolgozójának hetedét-nyolcadát tervezte elbocsátani a Duna Televízió; a lépés oka, hogy a színlelt szerződések felszámolása, valamint az adóemelés évente több százmilliós pluszkiadást jelent a gazdasági egyensúlyára évek óta kínosan vigyázó intézmény számára.
Cselényi László elnök másfél évvel ezelőtti hivatalba lépése után mintegy ötszázan, a tavalyi elbocsátási hullám után pedig mintegy százzal kevesebben dolgoztak a társaságnál, amelynél a létszám a színlelt szerződések tavalyi, kötelező megszüntetése miatt körülbelül 170-nel emelkedett.
*
index.hu/kultur/media/duna9693/, Fazekas Andrea 2007. február 8.
A Duna Televízió a legkedveltebb magyar nyelvű tévé?
A Kárpát-medence legkedveltebb magyar nyelvű, közszolgálati tévécsatornája a Duna – derült ki a médium vezetőinek sajtótájékoztatóján. Cselényi László elnök, Pomezanski György és Pörös Géza alelnökök, valamint dr. Vass Csaba, a Duna Tv médiakutatási irodájának vezetője ezután már a legnagyobb magyar nyelvű tévéként prezentálták csatornájukat. „Mi vagyunk a vezető televízió mindenhol a határon túli magyarság körében” – mondta az elnök az általuk készíttetett, hét országra szóló felmérés eredményeire hivatkozva. (…) A felmérés hitelességét megkérdőjelezi, hogy a határon túli kutatásokat kérdőíves módszerrel végezték, és ezekben a vizsgálatokban a válaszolók általában a társadalmilag elfogadott válaszokat szokták adni. A hasonló, magyarországi felmérésekben általában kiemelkedően jól szerepel a Duna Televízió mellett a Spektrum vagy éppen a Discovery is, miközben a tematikus adók nézettsége olyan alacsony, hogy az AGB nézettségmérési rendszerével szinte nem is mérhető.
*
Népszava, 2007. február 17.
Megállapodott a MOB és a Duna TV
A magyar ötkarikás csapat kiemelt támogatója lett a Duna TV, az erről szóló, 2009. május 31-ig szóló megállapodást pénteken írta alá Schmitt Pál, az olimpiai bizottság (MOB) elnöke és Cselényi László, a csatorna első számú vezetője.
*
Napló, 2007. április 18.
Arab világ a Duna TV-n
*
Népszava, 2007. április 25.
N. Sz.
Torkig vagyunk Cselényivel!
Jó ideje azt hittük, hogy az öntetszelgésnek, az önmutogatásnak az a rekordja, amit Cselényi László, a Duna Televízió elnöke saját tévéjében idestova két esztendeje elért, megdönthetetlen.
Tévedtünk. A rekord múlt hét végén megdőlt. Nem más döntötte meg, mint maga Cselényi. Eddig is olyan sűrűn szerepelt saját magánál, mint egyetlen más magyar televízió vezetője sem – talán az sem túlzás, hogy az összes hazai televíziós csatorna elnökei együtt nem mutogatják magukat annyit, mint Cselényi egyedül –, de amit a mostani hétvégén művelt, illetve beosztottjaival műveltetett, az páratlan a magyar televíziózás fél évszázados történetében. Mintha csak a Duna nem közszolgálat, hanem az ő saját tulajdona volna: nem volt olyan nap, amikor ne szerepelt volna benne!
*
http://archivum.szabadsag.ro/lap.php?datum=20070427 (F. I.)
2007. április 27.
A Duna Televízió Bűvölet-ében. Bizonytalan a kolozsvári stúdió sorsa
– A Duna Televíziót önökért hozták létre, de a 15 évvel ezelőtti viszonyrendszer változik, olyan műsort kell készíteni, ami a Magyarország határain belül élőket is érdekli – fogalmazott Cselényi László, a Duna Televízió elnöke szerda este, a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely szervezte közönségtalálkozón. Ugyanakkor arról is biztosított, hogy a látszat ellenére nőtt a határon túli magyarok kultúrája, mindennapjai iránti érdeklődés, ezt igazolja a növekvő nézettségi mutató – a GFK Hungária 7 országra kiterjedő felmérése szerint eddigi nézettsége csúcsán van az adó. (…) Nincs könnyű anyagi helyzetben a televízió, a tavalyi támogatás összegét kapta meg ebben az évben is, de az inflációból adódó 700 millió forintot nem pótolták.
– Nem remélhetjük, hogy bennünket is „megdobnak” 15–16 milliárd forinttal, mint egy másik közszolgálati televíziót, minket egyik párt sem kényeztet el, hiszen belpolitikai hasznosíthatóságunk csekély – mondta az elnök. Ennek ellenére a televíziónak számos nagyszabású terve van, a nyári műsorrácsról egyelőre annyit árult el: több magyar filmre számíthatnak a nézők, és a Bűvölet című, rendkívül népszerű sorozat sem ér végérvényesen véget. Felvetődött a Világunk című műsor „beolvasztásának” kérdése is A Világunk–Reggel nevet viselő, közel két hete futó műsor kapcsán Cselényi így vélekedett: mindenképpen előnyösebb a mostani rendszer, hiszen így a napi 45 perc helyett napi 3 órában láthatnak a nézők határon túli híreket.
– Felelősségem teljes tudatában állítom, hogy a Duna Televízióban a határon túli bejelentkezések és riportok száma nem csökkent, sőt valamelyest emelkedett – szögezte le Cselényi.
Ez a jelek szerint azonban nem vonatkoztatható Kolozsvárra is, hiszen, amint a kolozsvári területi stúdió szerkesztője, Maksay Ágnes tájékoztatott: míg 2002–2003-ban havonta 30–35 tudósítás készült, 2007-ben havonta mindössze 3–4 anyagra tartottak igényt a budapesti szerkesztők. Élő bejelentkezés nem történt Kolozsvárról az új műsor megszületése óta, a stúdió elvi és gyakorlati okok miatt szüntette be az együttműködést a Duna Televízióval.
– Nincs szó szerződésbontásról vagy szerződés alá nem írásáról – pontosít a stúdió vezetője, Marius Tabacu, hiszen az érvényes szerződést a Duna Televízió szegte meg, anélkül, hogy a szerződésbontás törvényes útját követte volna. A Világunk című délutáni műsor beolvasztásáról egy „félhivatalos” e-mailben tájékoztattak bennünket. Elvi ellenvetéseink vannak – nem egyezhetünk bele abba, hogy a műsort egy reggeli csalamádéba tegyék át, amelyben nincs lehetőség saját arculat kialakítására sem, és teljes mértékben a megrendelőre kell hagyatkoznunk témák tekintetében is – fogalmazott a stúdió vezetője. Hozzátette azt is: sértő, hogy a televízió kettős tarifával dolgozik: Magyarországon egy operatőr napidíja legalább 18 ezer forint, itt pedig egy kész híranyagért kapnak 14 ezer forintot, ebből operatőrt, szerkesztőt, kiszállást, felszerelést és minden más költséget fedezni kell.
*
Népszava, 2007. július 10.
Cselényi kiegyensúlyozottságra törekszik a közszolgálatban
A Duna TV elnöke nem érti, miért támadják. Miközben a Magyar Nemzet tegnapi számában azzal vádolta a Duna TV-t, hogy a kuratóriumi elnökség tagja, Simkó János MSZP-s kurzust tart a televíziós munkatársaknak, a közmédium az adófizetők pénzén a jobboldalikat kitüntető ünnepséget közvetít élőben. Egyedüli csatornaként ugyanis ott láthatták a nézők szombaton az Árpád-pajzs-díj átadását. A Szörényi Levente által létrehozott Holdvilágárok Alapítvány az évente hét személynek odaítélt díjjal – mások mellett – a jobboldal szekértolóit ismerte el. Árpád fejedelem halála, valamint a pozsonyi csata 1100. évfordulója alkalmából ugyanis a kitüntetett hét vezér egyikeként pajzzsal ismerték el Kondor Katalinnak, a Magyar Rádió volt elnökének és Tőkés László királyhágómelléki református püspöknek az érdemeit is.
*
2007. augusztus 30.
Új alkotói és támogatói szemléletmód kialakításának előmozdításáért augusztus 29-én megállapodást írt alá Grunwalsky Ferenc, a Magyar Mozgókép Közalapítvány Kuratóriumának elnöke és Cselényi László, a Duna Televízió elnöke. A szerződés célja a színvonalas, nemzetközi érdeklődésre is számot tartó magyar dokumentumfilmek készítésének támogatása.
(…) A Duna Televízió műholdas adásaival kulturális missziót tölt be az egész világban. Azért, hogy a magyar filmművészeten keresztül Magyarország is ismertebb lehessen, a nyertes filmeket angol felirattal látják majd el – jelentette ki a közszolgálati csatorna elnöke. Cselényi László szerint a televízió a legnehezebb feladatot: a filmek promotálását, külföldi fesztiválokra való nevezését és minden ügyintézést magára vállal, megszabadítva az alkotókat a megterhelő házalástól.
*
http://www.origo.hu/teve/20071010-kikoto-szalon-angol-feliratok-a-duna-teven.html
2007. október 10.
Miniszteri keretéből 15 millió forintot adott a Duna Televízió egyes műsorainak angol nyelvű feliratozására, ötmilliót a külföldi magyar kulturális intézetek programjainak bemutatására a szaktárca vezetője; ezt maga Hiller István mondta el a közszolgálati médiumban tartott szerdai sajtótájékoztatón.
*
2007. december 11.
A Román Kulturális Intézet kulturális nívódíjjal tiszteli meg Magyarországot
A média-díjat Cselényi László, a tizenöt éves nemzetközi csatorna, a Duna TV elnöke, és Eva
Iova a gyulai Foaia Românească folyóirat főszerkesztője kapja.
*
http://archiv.magyarszo.com/arhiva/2007/12/15/main.php?l=b18.htm, Mihájlovits Klára
2007. december 15.
Tizenöt éves a Duna TV
Mint égből az angyal úgy jelent meg a magyar szó, a magyar televízió a kisebbségben élők számára – mondta Cselényi László, a Duna Televízió elnöke.
A Duna Televízió szerdán a Nemzeti Színházban ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját. A gálaesten számos közéleti személyiség volt jelen, az ünnepeltet köszöntötte Sólyom László köztársasági elnök is. Az államfő hangsúlyozta: a Duna Televízió kitartott eredeti küldetése mellett, jelenleg is értéket és minőséget közvetít. Hozzátette: a Duna Televízió ma a kisebbségi létet nem elzárkózásként megélő felfogása egyúttal regionális és immár nem nosztalgikus közép-európai identitást is formál.
Hogy ezeknek a feladatoknak hogyan tud eleget tenni a csatorna, hogyan érzi magát a kamaszkorban lévő közszolgálati televízió, arról Cselényi Lászlót, a Duna Televízió Zrt. elnökét kérdeztük.
– Köszönjük, jól érezzük magunkat; az akceleráció hívei vagyunk, ezért már nagykorúnak tekintjük magunkat. Kívánom, hogy a Duna TV élje meg az emberi kor legvégső határát – hogy utána mi lesz, úgysem tudja senki. A szerdai gálaműsort követően csütörtökön egy új épületben is ünnepeltünk; ezt a garázst bár még nem nevezném stúdiónak, de ebben a térben tartottuk a céges ünnepséget. Budapesten megszűntek a táncházak, s mi azt vettük a fejünkbe, hogy habár stúdióként üzemel majd az új tér, kéthetente táncházakat tartunk itt.
Sólyom László köszöntőjében elmondta: a Duna TV büszkén vállalhatja az ellenkultúra szerepét a bulvárral és a puszta szórakoztatással szemben…
– Nem könnyű feladat ez, de nagyon szép, biztató és megtisztelő a köztársasági elnök dicsérete. Talán nem önáltatás, ha azt mondom: ha megtalálja a megfelelő hangsúlyokat, ha kiegyensúlyozott, a közszolgálati televízió valóban fel tudja venni a versenyt a kereskedelmi adókkal. Azokra a dolgokra fektetjük a hangsúlyt, amelyek a legszorosabb összekötő kapcsot jelentik a nemzet számára: a kultúrára, az anyanyelvre, az együvé tartozás tudatának hangsúlyozására. Sokféle közönségigény van ma már, mások a tévézési szokások, mint egy-két évtizeddel ezelőtt. Nem mindenki akar sajátságos, Kusturicás, Balkán-feelinges, kelet-európai művészfilmet vagy valamilyen ázsiai egzotikus érdekességet nézni, lehet, hogy az emberek egy része egyszerű kikapcsolódásra, gondolkodás nélküli feltöltődésre vágyik. Ezeken a nézői szokásokon csak lassan, óvatosan lehet változtatni.
Legutóbb Erdélyben készült egy felmérés, amikor az az áldatlan, könyöklős választási kampány zajlott a romániai magyarok között az EP-választások előtt. Ez a felmérés azt vizsgálta, hogy az erdélyi magyarok számára melyik az a médium, amelyre oda kell figyelni, melyik az a csatorna, amit a legtöbben néznek. Ebben a versenyben a Duna TV toronymagasan nyert, lehagyva maga mögött a romániai és magyarországi kereskedelmi adókat egyaránt. (…)
Ugyanakkor a magyarországi nézettségi mutatók nem ennyire kedvezőek…
– Ha a Duna TV-t Magyarországon egyetlen ember sem nézné, az alapító okiratába foglaltaknak a csatorna akkor is eleget tud tenni. De azért az elmúlt években több mint kétszeresére nőtt a Duna nézettsége itthon is. Van egy rendkívül elkötelezett nézőrétege; nincs az a művészember, nincs az a kultúrában jeleskedő alkotó, nincs az az értelmiségi, aki ne a Dunát tartaná kedvenc televíziójának.
*
Magyar Nemzet, 2008. április 1.
Tibet-nap a Duna TV-ben
*
http://index.hu/kultur/media/duna9693
2008. szeptember 19.
A Duna Televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége tegnap úgy döntött, kezdeményezi Cselényi László 2009. februárjában lejáró mandátumának pályáztatás nélküli meghosszabbítását további négy évre. Ezzel több mint 10 évre visszamenőleg a Duna Televízió elnöke lehet az első, akit valamely közmédium élén újraválasztanak. A „Nagykuratórium” szeptember 26-án szavaz az Elnökség döntéséről.
*
Magyar Nemzet, 2008. december 5.
Műsorok a kis éhezőkért
*
Magyar Hírlap, 2008. december 15.
Leépít a Duna TV és a TV2
*
http://www.nol.hu/belfold/atalakul_a_duna_tv_vezetosege?ref=sso
MTI, 2009. május 6.
Átalakul a Duna TV vezetősége?
Tegnap óta új vezetői vannak a kisebbik közszolgálati televíziónak. Cselényi László május 5-i hatállyal megszüntette az innovációs alelnökség nevű szervezeti egységet, és ezzel befejeződött Pomenzanski György alelnöki működése (több mint négy év után elhagyja a Duna TV-t). Az elnök a másik alelnök, Pörös Géza megbízását is visszavonta, ő művészeti igazgatóként tevékenykedik tovább. Az ő főnöke lesz Ablonczyné Szabó Magda, akit Cselényi május 14-től a Duna TV kulturális alelnökévé nevezett ki.
*
http://www.168ora.hu/itthon/cselenyi-laszlo-visszaadta-szorenyi-levente-arpad-pajzs-dijat-40466.html, Sztankay Ádám
2009. július 23.
Cselényi László a kínos keveredésről. Megint pajzs nélkül
Amikor tavaly átvette a pajzsot, azt mondta: szép díj, azt is kifejezi, hogy a Duna TV a hét törzset igyekszik egyesíteni, mert a nemzet televíziója. Amikor idén visszaadta a pajzsot, úgy kommentált: minél egyoldalúbb világnézetileg egy díj, annál bizonytalanabb az értéke. Hozzátette: anélkül, hogy szándékában állna a javarészt ön által is nagyra becsült kitüntetetteket megbántani, úgy érzi, kilóg a sorból, érdemtelennek tartja magát a díjra. Mi tagadás: van ebben egy-két gondolati kanyar, némi ellentmondás.
– Nem hinném. Az ember egy ideig örül, ha bármely oldalról kitüntetést kap. Azt gondolom: Tőkés László, Duray Miklós, László Gyula, Szervátiusz Tibor, Szokolay Sándor, Kassai Lajos – és még sorolhatnám a korábbi évek Árpád-pajzs díjazottait – fontos, jelentős személyiségei a magyarságnak. Megtiszteltetés volt közéjük kerülni. Csakhogy az idei díjazottak között van olyan, akivel már nem akarok egy listán szerepelni. Mert az ő kitüntetése számomra visszamenőleg is csökkenti a díj értékét.
Ha nem akarja kimondani a nevét, megteszem én: Morvai Krisztinára gondolt. Azt furcsállom: ön erős gesztust tett, ám ahogy kommentálta, az némileg csökkentette a hatását. Amíg a szélsőjobb nem jutott be az EP-be, addig lehetett azzal érvelni: ha nem mindig nevezzük nevükön a szélsőségeseket, azzal súlyukat is csökkentjük. De ma már másként van.
– Nem ennyire aggasztó a helyzet. Ha úgy tetszik: különböző fokozatai vannak a politikai spektrumnak – a szellemi alultápláltságtól a szalondebilségig, a bekattantságtól a cinizmusig. Mindenesetre egy értelmiséginek, művészembernek, egy televízió vezetőjének ügyelnie kell arra, hová keveredik.
Tavaly is, idén is közvetítették az Árpád-pajzs átadását a Duna TV-ben.
– Egy dolog valamit – korábbi megállapodások alapján – közvetíteni, és más dolog attól vagy annak bizonyos vonatkozásaitól személy szerint elhatárolódni. (…)
Általában úgy tűnik: az értelmiség gyáva. Legalábbis függőségek kényszerében él. Tévedek?
– Az értelmiség... hát, egy kicsit gyáva. Túldimenzionálja a politikát, ahelyett, hogy kordában tartaná a politikusokat. Húsz év alatt sem tudtunk megszabadulni az egypártrendszer hatásmechanizmusaitól. Mindennek egyenes következménye: pártjainkban, képviselőikben kialakult a hajlam a hol burkolt, hol nagyon is nyílt fenyegetések megfogalmazására. Amelyeket olykor tettek is követnek. Nem európai módon mennek nálunk a dolgok. Minden politikai változáskor elkezdődik a vendetta.
Ön nem tart ettől? Hiszen már pajzsa sincs.
– Azért tettem le a pajzsot, mert én abban hiszek: nem kell háborúzni.
Értse is így mindenki?
– Ki értené másként? Ne beszéljünk rébuszokban!
Akik például a Jobbikot emelnék pajzsra. De érthetik így Szörényi-fan fideszesek is. Akik hatalomra jutva elhajthatják önt a Duna TV éléről.
– Előbb-utóbb az valakinek úgyis sikerülni fog. Ha meg nem, akkor a mandátumom jár le amúgy is. Meg fogok élni akkor is.
*
balaton.vehir.hu itthon.hu/vendegvaro.hu
2009. október 15.
Magyarország a Duna Televízió elnöke, Cselényi László kezdeményezése révén képviselteti magát a világhírű marokkói lovasfesztiválon október 17-27. között. Moulay Abdelah Alaoui herceg lelkesedéssel fogadta Cselényi László javaslatát arról, hogy a magyar lovashagyományokat, a kiváló magyar lófajtát, a nóniuszt is bemutassák a lovasnagyhatalom, az arab lótenyésztés egyik hazájának számító Marokkóban. A herceg örömmel kínált alkalmat Magyarországnak részvételre. (…) A fesztiválról, a marokkói eseményekről Katona Erika és Kembe Sorel-Arthur naponta tudósítja majd a nézőket a Kívánságkosárban, a Híradóban és a Térkép című műsorokban.
*
http://www.vajma.info/cikk/magyarorszag/8562/
2009. október 9.
Október 11-én, vasárnap este 20 órától a Duna Televízió Heti Hírmondójának különkiadása foglalkozik az „Összefogás”-kezdeményezés eredményeivel, a Duna Televízió lehetőségeivel és a közszolgálati adók helyzetével. Az „Összefogás a Duna Televízióért” felhívás hosszú évtizedek óta nem tapasztalt nemzeti egységet hozott létre. A kezdeményezésre megmozdult a világ magyarsága. Öt kontinens 51 országából érkeztek levelek, amelyekben a nézők támogatásukról biztosították a Duna Televíziót. A Duna Televízió önálló működésének fontosságát közel tízezer levélíró hangsúlyozta Európa minden országából, valamint Afrika, Ázsia, Észak- és Dél-Amerika és Ausztrália számos településéről.
*
http://www.mediainfo.hu/hirek/article.php?id=15580
2009. november 19.
Beszáll a reggeli versenybe a Duna TV
November 30-án indul a Duna Televízió új politikai, közéleti műsora, a Hattól Nyolcig. A program elsősorban politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú hírekkel foglalkozik, emellett élőben kapcsolja a csatorna külföldi tudósítóit.
*
http://www.hunoriroda.hu/hirek/2d09eaae9346ccc6c248acc69f0b1001
2009. november 22.
Miközben a Duna Televíziónál új műsorra készülnek, az intézmény Velencében ismét rangos elismerét kapott. 2006 és 2008 után most harmadik alkalommal nyerte meg az Eutelsat-Hot Bird műholdas televíziós verseny közönségdíját. A pályázó tv-csatornák közül eddig egyedül a Duna Televízió kapta meg három alkalommal a „Közönség” kategória díját.
*
http://www.origo.hu/teve/20091124-uj-hazai-sorozatokat-zenes-showt-iger-a-duna-teve.html, Kalmár Csaba
2009. november 24.
Új, hazai sorozatokat, zenés show-t ígér a Duna tévé
2,4 milliárd forinttal nőtt a Duna tévé 2010-es költségvetése az Országgyűlés tegnapi döntése után, mivel a többség elfogadta Jánosi György szocialista képviselő módosító indítványát, és a Duna Televízió támogatására fordítja az eredetileg az MTV-nek szánt összeget.
Cselényi László, a Duna Televízió elnöke nem tartja sem meglepőnek, sem váratlannak, hogy a hétmilliárdos megvonás után újabb 2,4 milliárdot vettek el az MTV-től, az összeget pedig a Duna tévé kapta. „A módosító indítvány sem tegnapi, így ez nem meglepetés. Biztos vagyok benne, hogy sokat számított az Összefogás a Duna Televízióért akciónk, mely szintén korábbi történet. 13 ezren írták alá eddig, pártszimpátiától függetlenül, olyan, egészen másként gondolkodó közéleti személyiségek is, akik amúgy soha nem szerepelnének egy listán. Külföldről kapott levelek százai támogatják törekvésünket, hogy a Duna tévé összekötő kapocs legyen a határon túli magyarság és az anyaország között” – mondta lapunknak.
Azt, hogy az MTV az ideihez képest 9,4 milliárddal kevesebbet kap jövőre, Cselényi sajnálja, ám úgy érzi, ezt a döntést nem neki kell értékelnie. „A Duna tévé csak egyszer kapott soron kívüli támogatást, még 2002-ben 700 milliót, akkor is pontosan megmondták, mire kell költeni. Ennek sokszorosát kapta meg az MTV minden évben. Örülök, hogy mi kaptunk egy ilyen összeget, de annak nem, hogy ezt egy másik közszolgálati csatorna megsínyli” – magyarázta. Medveczky Balázs, az MTV ügyvezető alelnökének több megállapításával is vitába szállna: úgy véli, hogy a legtöbb saját gyártású műsort nem az MTV állítja elő, hanem a Duna tévé. Medveczky egy korábbi nyilatkozatában arról beszélt, hogy az MTV a legfontosabb csatorna a határon túli magyaroknál: Cselényi szerint ez nem így van, ez olyan, „mintha az MTV azt mondaná, hogy a Mezzo helyett ők látják el komolyzenei felvételekkel az országot.” (…)
A nézők szempontjából viszont egy fontos kérdés van: mire használja a Duna tévé a 2,4 milliárdos támogatást? „Millió területen felhasználható, a műszaki fejlesztés, a díszlet, a honlap építése, sok dolog szóba jöhet. Kulturális szerepünket és közéleti tartalmainkat erősítjük, és előre iszunk a medve bőrére, mert a támogatástól függetlenül indul az új, reggeli műsorunk. Január első munkanapjától egy új híradót is tervezünk, az utolsó, esti film előtt. Nem lehet túl későn, mert sokan néznek minket Kárpátalján, Erdélyben, Izraelben, ott pedig más az időzóna” – fejtegette Cselényi.
Várható még a csatornán egy kéthetente jelentkező, zenés, táncos show, ez mindenképp hétvégén kerül adásba. Tervezik felújítani, új részekkel folytatni Szőke András műsorát, amit a Duna tévé elnöke „antishowként” aposztrofál: szerinte eleinte sokan furcsállották, de idővel megszerették a fanyar hangulatú Szőke Dunát. További epizódok készülnek az Állomás című vígjáték-sorozatból (ez Cselényi ötletéből készült - a szerk.), de négy-öt új, hazai gyártású sorozatot is ígér a csatorna. (…) Cselényi ígérete szerint 2010-ben érezhetően gazdagabb lesz a Duna tévé filmkínálata is. Eddig az volt a probléma, hogy sok forgalmazó nem adott engedélyt egyes filmek műholdas vetítésére, mondván, Ausztráliában vagy Új-Zélandon is látható a Duna Televízió – de az ősszel-télen vásárolt filmcsomagoknál már figyel arra a csatorna, hogy legyen joga vetíteni a filmeket, sorozatokat világszerte, akár a Duna tévén, akár az Autonómián.
*
http://www.168ora.hu/itthon/cselenyi-laszlo-duna-tv-mtv-magyar-radio-valasztasok-kampany-50243.html, Lampé Ágnes
2010. január 29.
Cselényi László a selyemzsinórról
A minap sokadjára vetődött fel a közmédiumok összevonásának ötlete. Az MTV ügyvezetője támogatja a kezdeményezést. Ön, a Duna Televízió első embere – szokás szerint – ellenzi. Miért?
– A Szaturnuszról nézve akár logikus is lehetne, hogy akkora nemzetnek, mint a miénk, egyetlen közszolgálati televíziója legyen. De ha figyelembe vesszük történelmi sajátosságainkat, a szétszabdaltságot és a diaszpórát, nyilvánvaló, hogy szükséges egy olyan csatorna, amelyik a lehető legerősebb kapocsban, az egy és oszthatatlan nemzeti kultúrában találta meg a kiteljesedést. Ez a Duna Televízió.
Kevés a pénz, ráadásul – vélik az összevonás hívei – a közmédiumok együtt hatékonyabban léphetnének fel a nézőkért folyó versenyben.
– Remek, akkor fogjunk össze a kereskedelmi televíziókkal is! Legyen egyetlen adó, és akkor azt nézi mindenki. Abszurd! Egy jelentős, világszerte számon tartott nemzeti intézményt nem lehet morzsaként lepöccenteni az asztalról egy zilált gazdasági állapotú másik televízió javaslatára. A Duna TV-t azért hozták létre, hogy hozza-vigye a magyarság gondolatait, és a határon túli magyarságot összekapcsolja az anyaországgal a közös nevezőjű nemzeti eszményekben. A kapocs tehát fontos, de az eredeti fő cél a határon túli magyarság. Az MTV feladatköréből ez hiányzik. (Az MTV-ről kiderülne, ha jogilag nagyon megpiszkálnánk, hogy sem bizonyos futballmeccseket és filmeket, sem néhány más műsort nem sugározhatna, ugyanis kizárólag belföldre vásárolhat meg jogokat.) Ha bennünket itthon, a határainkon belül senki sem nézne, akkor sem lehetne azzal vádolni, hogy nem teljesítjük a feladatot, amiért létrehozták az intézményt. Hiszen a Kárpát-medencében fogható hatvan-nyolcvan magyar nyelvű csatorna között a Duna messze az első.
Idehaza viszont a lista végén jár. Az esetleg összevont közmédiumok együttesen jóval nagyobb potenciált jelenthetnének a kereskedelmiekkel szemben.
– Mihez képest? És milyen listáról beszél? Tudja, mikor házasodik össze két ember? Ha vannak közös céljaik, ha szeretik egymást, és azonos eséllyel indulnak az életbe. Hát mije van az MTV-nek? Az összes épületét elkótyavetyélte, a gazdasági rendőrség nyomoz, az ügyészség vizsgálódik... Nekem egy ilyen szőrehullott vőlegény nem kívánatos. Öregecske is a maga 52 évével a 18 éves hajadonhoz képest. Nekünk minden épületünk saját tulajdonú, nulla az adósságunk, és műszakilag is tartjuk magunkat. Az elmúlt tizenöt évben az MTV több mint százmilliárd plusztámogatáshoz jutott, mi tavalyig 1,2 milliárdot kaptunk! Minderről mélyen hallgat az MTV. Idén egyszer nem kapta meg ezt az extra pénzt, amelyből kivételesen nekünk annak törtrésze, 2,3 milliárd jutott. Ezért a nagy felhördülés.
Miért szállt be a politika is a tévék vitájába?
– Nem most szállt be. Csak a szimpátiák változnak. Melyik párt az, amelyik folyamatosan bírálta a Magyar Televíziót, de most hirtelen partnert lát benne?
A Fidesz. Annak idején önt ők jelölték tévéelnöknek. Mandátumának 2009-es meghosszabbításakor viszont a párt által delegált kurátorok már nem támogatták, mert állítólag nem volt hajlandó végrehajtani a politikai utasításokat.
– Akkor én vagyok a törvénytisztelő. De elképesztő anomália, ha a kurátorokat törvényellenesen, valamelyik párt vagy annak médiafelelőse mozgatná. Pedig a nagy parlamenti összjátékban, amikor kormánypártok és ellenzék megszavazzák egymás delegáltjait, megelőlegezik egymásnak a bizalmat, hogy az illető nem a párt marionettje lesz, hanem képes szakmailag, erkölcsileg eltávolodni a delegálóitól.
A Fidesz kurátorai a minap feljelentették a Duna TV vezetését, mondván, a kuratóriumi elnökség tudta nélkül próbáltak a műholdtenderben több tízmilliárdnyi közbeszerzést lebonyolítani. A Dunát szerintük az összevonás réme motiválta. Hisz ha hosszú távra elkötelezi magát egy műholdszolgáltatóval, az megnehezíti az integrálást.
– Nem tisztem meghatározni a kurátorok hovatartozását. De a próbálkozás szánalmas. Elképesztő, ám úgy tűnik, akad, aki azt szeretné, hogy a Duna lekerüljön a műholdról, amit pedig törvény ír elő számunkra. Pöröly nyél nélkül, vastüdő áram nélkül! Tavasszal lejár a régi szerződésünk, várjuk a jelentkezőket. Egyébként egyetlen gemkapocsnyi összeget sem költöttünk el, nemhogy tízmilliárdokat! A közbeszerzés lényege a nyilvánosság, amelyet állami hatóság ellenőriz. Amúgy a nyilatkozattal ellentétben a kuratórium is többségi határozattal megszavazta a tender kiírását.
Mindez azt jelzi: a politikának szándékai vannak.
– Megértem a türelmetlenségtől kivérzett ellenzéket, hogy toporogva várja: végre saját elképzelései szerint irányítson. Idegesítő lehet, hogy a közmédiumi botrányok, elképesztő beruházások és adósságok közepette van egy tévé, amelyik tisztességesen gazdálkodik, nullszaldós, sikeres, ott van a világ magyarsága és szellemi elitje szívében, népszerű a határon túl, van saját épülete, és a legtöbb saját gyártású műsort készíti az összes televízió közül. Ha megtörténne az összevonás, mi biztosítaná, hogy nem silányítják propagandagépezetté az állam által finanszírozott közmédiumot? Nincs garancia. A magyar közmédiumok irányítóit sokszor éri olyan nyomás, bizalmas fenyegetés, levélke kis selyemzsinórral, amely Nyugat-Európában címlapos hír lenne. Itt legfeljebb nyel egyet az ember. (…)
*
[origo] 2010. március 31.
Csak az MTV támogatja a közmédiumok összevonását
A közmédiumok közös szervezetbe vonásának gondolata csak az MTV jelenlegi vezetésének elfogadható: Cselényi László, a Duna tévé elnöke és Such György, a Magyar Rádió elnöke szerint ez nem megoldás a gondokra.
Március 30-án, egy kerekasztal-beszélgetésen a három közmédia-elnök közül egyedül Medveczky Balázs, a Magyar Televízió ügyvezető alelnöke látta egyértelműen úgy, hogy a mai feladatokat egy médiavállalaton belül is el tudná látni a két köztévé és az egy közrádió. „Európa számos példája mutatja, hogy egy vállalaton belül is megoldhatók a feladatok, és így valamiképpen csökkenthetőek azok a szervezeti költségek, amik most külön-külön jelennek meg a négy intézménynél” – érvelt. Úgy véli, szükség van a négy köztelevíziós csatornára. „Hogy hogyan kell tematizálni, milyen tematikájú csatornákat kell létrehozni, az már valóban egy kultúrpolitikai kérdés” – tette hozzá.
A Duna Televízió elnöke szakmai alapon utasította el a lehetséges összevonást. „Nem hiszem, hogy ha összegyúrnák a közmédiumokat, sokáig megmaradnának együtt” – mondta, de belátta, hogy van igazság a bírálatokban, miszerint egy-egy eseményen gyakran több közszolgálati stáb is jelen van. Szerinte ugyanakkor azt is tudomásul kellene venni, hogy más-más szolgáltatásra van szüksége a határon túli magyaroknak, mint a Magyarország határain belül élőknek.
A Magyar Rádió elnöke szerint nem az az elsőrangú kérdés, hogy milyen szervezeti struktúrában működnek a közmédiumok, hanem inkább az, hogy a következő kormányzat mit akar kezdeni a magyar médiarendszerrel. Such György úgy látja, hogy az összevonás nem csodaszer, nem oldana meg minden problémát, sőt, adott esetben több kárral járhat, mint haszonnal.
(MTI)
*
http://www.origo.hu/teve/20100604-junius-47-kozott-az-arvizkarosultak-javara-gyujt-a-duna-tv.html
2010. június 4.
Az árvízkárosultaknak gyűjt a Duna TV
*
MTI, Független Hírügynökség
2010. június 28.
Százmilliókat vihettek ki a Duna TV-ből egy fideszes kurátor szerint
A Duna Televíziót felügyelő közalapítvány egyik, Fidesz által delegált kurátora azt állítja: két gyanús szerződésre bukkantak a televíziónál, mindkét esetben a produkció külső gyártására szerződött cég lényegesen kisebb összegért adta tovább a tényleges műsorkészítést. A kurátor vizsgálatot sürget, és azt javasolja, hogy a közalapítvány akár büntetőjogi lépéseket is tegyen.
Két produkció esetében több százmillió forint juthatott ki a Duna Televízióból közvetítő cégeken keresztül – mondta Szabó László, a Duna Televíziót felügyelő Hungária Televízió Fidesz által delegált kurátora hétfőn. A Szabó által megnevezett két produkció az Egy különleges ember és a Suli-buli.
A Duna TV idén 3,2 milliárd forinttal több pénzt kapott az Országgyűléstől, mint tavaly, ami örömteli, az már kevésbé, hogy ennek felét, másfél milliárdot nyolc produkció elkészítésére külső gyártásba adott a menedzsment – mondta Szabó, aki szerint a megbízások döntő többsége esetében közbeiktattak céget, és így nem azok a társaságok teljesítették azokat, amelyekkel Cselényi László tévéelnök szerződött.
Két esetben a tényleges gyártási költség sokkal kisebb, mint amennyi pénzt a Duna adott a megbízottnak – mondta Szabó László. A Suli-buli külső gyártására a Duna TV 162,5 millióért adott megbízást, az Egy különleges ember címűre pedig 205,2 millióért – mondta. A két társaság aztán „egy az egyben” továbbadta a tényleges munkát 48, illetve 64 millióért – tette hozzá a kurátor. Szabó szerint az eredetileg szerződött két cégnek nincs semmilyen tévés-filmes referenciája, internetes honlapja, de postacímük és ügyvezetőjük közös, és csak egyiküknek van – 2007-ből – egyetlen cégbírósági mérlege, akkor másfél milliós forgalommal. A Fidesz és a KDNP által delegált kurátorok az ügy tisztázását kérik a Duna TV vezetésétől. Szabó szerint 24 órán belül ki kell vizsgálni, úgy történtek-e az esetek, ahogyan a szerződésekből látszik. Ezért a hétfői kuratóriumi elnökségi ülésen ezt fogják kezdeményezni, azzal, hogy ha igen, akkor az egész testület tegyen büntetőjogi lépéseket.
*
http://www.delmagyar.hu/belfold_hirek/hutlen_kezeles_a_duna_televizional/2166560/
2010. július 1.
Cáfol a Duna Televízió – nincsenek gyanús ügyletek
A Duna Televízió Zrt.-nek semmiféle közvetítő céggel nincs szerződése – reagált hétfőn rövid közleményben a csatorna szóvivője Szabó Lászlónak, a televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány Fidesz által delegált tagjának korábbi kijelentésére.
*
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=319597
2010. július 5.
Folytatódik a Fidesz támadása a Duna Televízió ellen
Tovább bővült a Duna Televízió külső gyártású produkcióival kapcsolatos „zűrös” esetek száma – mondta Szabó László, a köztelevíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány egyik Fidesz-delegáltja hétfői sajtótájékoztatóján.
A kurátor elmondta: a Duna Televízió 231 millió forintra szerződött az Arac produkciós irodával, amely a szerződést 72 millió forintért adta tovább egy gyártó cégnek. Így nagyjából 160 millió forintot „nyelt le” ez a cég, amely összesen három produkcióra szerződött a televízióval – mondta Szabó.
A Meyer Consulting Kft. nevű cég pedig – amelyet ugyanakkor jegyeztek be, amikor az Aracot, és tulajdonosuk is ugyanaz – százmilliós nagyságrendben szerződött a Duna Televízióval – közölte. Hozzátette, hogy a meglévő dokumentumfilmek és játékfilmek vásárlására megbízott Waterfall Television Kft. – amely 210-220 millió forint értékben szállít filmeket a televíziónak – ugyanarra a címre van bejegyezve, mint a See Walker Television Kft. Továbbá egy amerikai bejegyzésű, Apokalipszis nevű céget, amelynek 300 milliós megrendelése van a tévétől, ugyanaz az ember képviselte a filmek átadás-átvételekor, mint a Waterfall Television Kft.-t – részletezte a történteket Szabó László elnökségi tag. Hozzátette: ha a kuratórium hétfőn nem indít vizsgálatot, a Fidesz és a KDNP delegáltjai rendőrségi feljelentést tesznek.
A kuratórium elnöksége közleményükben azt írták: a hétfői ülésen egyhangú határozat született arról, hogy Cselényi László tévéelnök adjon teljes körű információt a felügyelő bizottságnak a szerződések mögötti alvállalkozói szerződésekről, és azok szerződési összegeiről. Egyúttal a felügyelő bizottságot is felkérik arra, hogy folytasson le részletes vizsgálatot a kifogásolt szerződések „jogszerűségéről, gazdasági hatékonyságáról, azok piaci ár-érték arányairól, beleértve a szerződő partnerek alvállalkozói szerződéseit is”.
Erre a vizsgálatra a felügyelő bizottságnak tizenöt napja van. Emellett a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége tájékoztatást kér a Nemzeti Filmirodától a kifogásolt produkciók esetleges bejelentésében szereplő adatokról – írták.
A kuratórium hétfői egyhangú döntésével kapcsolatban az MTI megkereste Halák Lászlót, a testület MSZP által delegált egyik tagját, aki elmondta: a szocialista, SZDSZ-es és MDF-es tagok tiszta, világos, szakértők által megállapított vizsgálatot szeretnének. Szerinte azonban a vitatott szerződések polgári jogi jogviszonyi hátteréből kell kiindulni, és nem a kuratórium ellenőrző testülete által múlt héten írott levélben foglaltakból, amelyben Veress László, az ellenőrző testület elnöke azt írta a kuratóriumnak, hogy a két céggel kapcsolatban felmerül a különösen jelentős értékre elkövetett hűtlen vagy hanyag kezelés alapos gyanúja.
*
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=320014
2010. július 6.
A jereváni rádiós viccek és Duna TV esete
„A példás gazdálkodásáról ismert Duna Televíziót, annak menedzsmentjét és személy szerint engem, a közmédium elnökét a sajtó egy része súlyosan megvádolt Szabó László fideszes kuratóriumi elnökségi tag magán-sajtótájékoztatója egyoldalú, elfogult részinformációi alapján” – fogalmazott Cselényi László, aki szerint „ebbe a kampányba példátlan és sajnálatos módon még a Magyar Televízió is beszállt”: riportjában azt demonstrálva, hogy a Duna TV bizonyos nem létező, fantom cégekkel kötött szerződést, amelyeknek tulajdonosa ismeretlen, székhelye pedig nincs.
*
http://manna.ro/coolturka/vezercsel_megszunik_a_duna_tv_2010_07_13.html
2010. július 13.
Vezércsel. Megszűnik a Duna TV?
Feltételes módban látott napvilágot a hír: lemond Cselényi László, a Duna TV elnöke. A hír mögött a hír a magyar közszolgálati médiumok háborúja, amelynek eredményeképpen megszűnik, vagy alakot vált a „nemzet televíziója”.
(…) Cselényi lemondása (elmozdítása) mögött nemcsak a Szabó által meglebegtetett pénzügyi vita áll, hanem annak a koncepciónak a teljes átalakítása, amelyet a jelenlegi tévéelnök megválasztása, 2005 óta képvisel. A most túlköltekezéssel vádolt Cselényi öt évvel ezelőtt „költségracionalizálással”, a külső produkciók leépítésével és elbocsátással kezdte meg regnálását.
(…) Tartalmilag legfontosabb ígérete a Cselényi-érának a kulturális nyitás volt, az erdélyi származású intézményvezető a „magyar szellem, a magyar kultúra” médiumává kívánta alakítani a csatornát, „nem megfeledkezve arról”, hogy az adó a határon túli televíziózás adója is. A megtakarításon és a közszolgálatiság felvállalásán kívül még egy fontos programpontja volt a Cselényi-csomagnak: ez pedig a Duna-televízió depolitizálására vonatkozott.
A legnagyobb problémája ennek az öt évnek az volt, hogyan lehet megoldani a „határon túli” nézőközönség kiszolgálását és a közszolgálati szerepkör kialakítását. Kulturális televízióként, főleg az igényes filmkínálatának köszönhetően a csatorna hamar megtalálta a helyét, ez azonban messze nem jelentette a Cselényi-ígéretsor teljesítését.
(A kulturális misszió értékelésekor mindenképpen meg kell említeni a jobbra és balra tett kompromisszumokat: az európai filmművészet folyamatos szerepeltetését, a heves vitákat kiváltó Koltay-féle Trianon-film műsorra tűzését, a Wass Albert-napot stb.) Hivatalba lépésekor ugyanis az elnök a Világgazdaságnak adott interjújában azt ígérte: kitör az adó a rétegcsatornák köréből, és a lehető legszélesebb körű tartalomszolgáltatást biztosítja.
Ehhez képest Cselényinek sem sikerült megoldania a „határon túli” információszolgáltatás gondjait: a tudósítói hálózatok a mai napig nem működnek zökkenőmentesen, a Magyarország határain kívül élő magyar közösségeket érintő tartalomszolgáltatás – akár kulturális, akár politikai értelemben – esetleges és nagyon változó minőségű.
(…)A Duna Televízió „depolitizálása” ígérete ellenére sem következett be:
elfogultsággal vádolta több esetben a Fidesz is, az MSZP is, sőt maguk a határon túli szervezetek is. *
http://www.origo.hu/itthon/20100715-az-uj-mediatorveny-elfogadasanak-napjan-tavozik-a-duna-tv-elerol.html
2010. július 15.
Az új médiatörvénnyel indokolja lemondását a Duna Tv elnöke
Közös megegyezéssel távozik posztjáról Cselényi László, a Duna Televízió elnöke – jelentette be a Duna Televízió Zrt. és a Hungária Televízió Közalapítvány elnöksége csütörtökön este az [origo]-hoz is eljuttatott közleményben. Cselényi László mandátuma elnökségének hatodik évében, július 22-ével, a médiatörvény parlamenti megszavazásának tervezett napján szűnik meg – a közlemény szerint erről a Hungária Televízió Közalapítvány (HTVKA) kuratóriumának elnöksége döntött, a Duna TV este nyolc órakor kezdődő Híradója szerint az időpontot Cselényi László választotta meg. Az elnök távozását követően a Duna Televízió Zrt. irányítását A. Szabó Magda ügyvezető alelnökként látja el. Szabó László, a közalapítvány kuratóriumi elnökségének Fidesz által delegált tagja az MTI-nek elmondta, az elnöknek 42 havi végkielégítés járt volna, ám ezt a kuratórium hosszas vita után a felére csökkentette, így Cselényi László 21 havi végkielégítéssel távozhat az intézmény éléről. A Duna TV honlapján szereplő adatok szerint Cselényi havonta bruttó 2 350 000 forintot keres, azaz 49 millió 350 ezer forint végkielégítést kap. Lemondásának körülményeiről és indokairól Cselényi László és Simkó János, a HTVKA elnöke este 20 órától a Duna TV Közbeszéd című közéleti hírműsorban beszélt. „Sokféle indítéka van ennek, és nehéz meghozni egy ilyen döntést” – mondta Cselényi, aki szimbolikus dátumot választott lemondásához. Cselényi szerint „amikor az emberrel folyamatosan közlik, hogy nem tartanak igényt a szolgálatára, félre kell állni”.
A kuratórium meglepődött Cselényi bejelentésén – mondta Simkó, aki szerint a kuratórium elnöksége javasolta, hogy „adják meg a módját” a lemondásnak, és inkább közös megegyezéssel távozzon Cselényi. Simkó hosszan méltatta Cselényi öt és fél éves elnöki tevékenységét, többek között azt mondta, hogy Cselényinek köszönhetően a Duna TV autonóm volt, „nem lehetett átgyalogolni a Duna TV-n, nem lehetett különböző pártakaratokat érvényesíteni”.
(…) A beszélgetés után a Közbeszéd összeállítást közölt Cselényi elnökségéről, amelynek végén azt mondták: a leköszönő elnököt rendezőként, szakemberként visszavárják a Duna TV falai közé.
*
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=326646
2010. július 21.
Rendőrséghez fordulnak a Duna TV kormánypárti kurátorai
Átadják a rendőrségnek a Duna Televízió kérdéses, műsorgyártásra és filmbeszerzésre vonatkozó szerződéseit a Duna TV-t felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány (HTVKA) Fidesz és KDNP által delegált tagjai – közölte Szabó László, a HTVKA kuratóriumi elnökségének Fidesz-delegáltja.
*
[origo] 2010. július 22.
Könnyek között búcsúzott el a Duna TV-től Cselényi
Cselényi csütörtökön a munkatársak gyűrűjében, a fényképeiből összeállított tabló előtt elcsukló hangon, élő adásban, könnyek között búcsúzott munkatársaitól, akik láthatóan szintén meghatottak voltak. A távozó elnök díjakat adott át, majd a köszöntők után a munkatársak a Piramis Szállj, szállj fel magasra című száma közben egyesével köszöntek el tőle.
*
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=328469
2010. július 26.
Létszámstop a Duna Televízióban
Elbocsátásokra, illetve új munkatársak felvételére sem készül A. Szabó Magda, a Duna Televízió ügyvezetői feladatokkal ellátott alelnöke.
*
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=328821, Andrassew Iván, M. J.
2010. július 27.
Milliárdos üzlet a sározás mögött?
Meglehetősen nehéz tájékozódni a Duna Televízió körül hirtelen kelt botrányban, hiszen az egyik oldalról – kormánypárti kurátorok részéről – azt halljuk, hogy bűnös szerződéskötések voltak, a másikon – Cselényi László lemondott, de közös megegyezéssel távozó elnök szerint – ezek a „jereváni rádiós viccek” kategóriájába tartoznak.
A fontosabb kérdés mégiscsak az, miért éppen most tört ki a botrány, hogyan lehetséges az, hogy mindeddig úgy tudtuk: a Duna példásan működő és tisztességesen gazdálkodó televízió, ám elnökét hirtelen, botrányosan el kell távolítani? Miért nem lehet megvárni a törvény hatálybalépését, az alapján leváltani, és vezérigazgatót kinevezni a helyére?
Halák Lászlót, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának tagját kérdeztem arról, hogy mi sürgeti ennyire a kormánypártiakat?
– Azért lett ilyen sürgető a dolog, mert ha megvárják a „normális” menetrendet, akkor az ügyek normális menete szerint a Duna TV Zrt. elnöke már szerződik a műholdas közbeszerzési eljárás győztesével, és az 12 évre több milliárd forintot tesz ki, de a szerződő partner esetleg nem az Euro Word 9/A műholdas szolgáltató lesz – ez a jelenleg meglehetősen furcsa módon a Magyar Televízió által bérelt műhold –, hanem a Telenor vagy más pályázó. (…) Szabó László fideszes kurátortársai által támogatva már a múlt év végétől mindent megtett, hogy a Duna ne írjon ki közbeszerzési eljárást (erre bőséges adatot tartalmaznak a kuratóriumi elnökség üléseinek jegyzőkönyvei), hanem fogadja el az MTV részéről felajánlott közös sugárzási lehetőséget...
(…) Amikor kiderült, hogy már nem lehet megakadályozni a sikeres közbeszerzési eljárást, Szabó László – mint egy bűvész a nyulat a kalapból – előhúzta a hanyag és hűtlen kezelés általa megfogalmazott vádját, amellyel lemondási kényszerbe lehet hozni Cselényi Lászlót. (…) Szabó László kalapjában volt még rágalmazásra alkalmas szerződés, ezért újra kérte az elnökséget, hogy azt is tűzze a napirendjére. Arra az elnökségi ülésre akarta ezt tűzetni, amelynek egyetlen napirendje volt: a közbeszerzési eljáráson győztes Telenorral kötendő bérleti szerződéshez az elnökségi hozzájárulás megadása. Ez az elnökségi ülés meglepő közjátékkal kezdődött. Szabó attól tette függővé, hogy akarja-e a napirendre tűzetni az újabb rágalmat, hogy Cselényi László visszavonja-e a közbeszerzési eljárást lezáró elnökségi jóváhagyás kezdeményezését. Miután Cselényi László arra hivatkozással, hogy a Magyar Televízióval kezdeményezett tárgyalás – amelyet Rékási Róbert elnökhelyettes vezet – még nem fejeződött be, és attól függhet a szerződés milyensége, kérte az elnökséget, hogy vegye le napirendjéről a jóváhagyást. Szabó László is közölte, nem kéri napirendre tűzetni az indítványát. A résztvevők számára az volt érzékelhető, hogy valamiféle háttéralku születhetett Cselényi László és a Fidesz médiaguruja között – aki egészen biztosan nem azonos Szabó Lászlóval. Ha Cselényi visszavonja a közbeszerzési indítványát, Szabó László is leáll Cselényi rágalmazásával.(…)
Ekkor mondott le Cselényi László?
– Igen. Akár haza is mehettünk volna, de ekkor napirenden kívül bejelentette Cselényi László, hogy lemond elnöki mandátumáról. Rékási Róbert örömmel üdvözölte Cselényi bejelentését, és azt javasolta, ne lemondással, hanem közös megegyezéssel szűnjék meg az elnöksége. Néhányan – közöttük én is – sajnálkozásunkat fejeztük ki a bejelentett távozási szándék miatt, és köszönetet mondtunk Cselényi Lászlónak az elvégzett munkáért. Ezzel tulajdonképpen be is fejeződhetett volna az elnökség ülése. De nem ez történt... Vita kezdődött arról, hogy Cselényi lemondása a „mai nappal” érvényes-e, vagy amikor Cselényi ezt a parlament 19-i (később kiderült, 22-ei) döntéséhez kapcsolódva meg akarta tenni, vagyis a törvény elfogadásának nyilvánosságra hozatalával egy időben. Az ülésezés közben kiderült: a háttéralkuhoz az is hozzátartozott, hogy az éppen ülésező felügyelő bizottság olyan nyilatkozatot adjon ki, amely szerint az eddigi vizsgálat semmiféle szabálytalanságot nem fedezett fel a Cselényi által aláírt szerződések körül. A bizottság viszont nem szállította ezt a dokumentumot, mert Herbsz Árpád, a Fidesz tagja nem írta alá a nyilatkozatot. (…)
Mi történt ezután az újabb ülésen?
– A Hungária Televízió Közalapítvány újabb kuratóriumi elnökségi ülésére Cselényi László nem terjesztette elő a szerződés jóváhagyására vonatkozó indítványt, mert a közbeszerzési pályázaton induló másik fél megfellebbezte a döntést, így nem lehetett eredményt hirdetni és szerződést kötni. Cselényi László közölte, hogy nem 19-ével, hanem a parlamenti napirendi változásnak megfelelően 22-ével akarja megszüntetni elnöki mandátumát. Újabb telefonálgatások a távoli döntéshozóhoz, hogy mit fogadhat el a fideszes kuratóriumi elnökségi tagság. Megismétlődött az előző elnökségi ülés annyiban, hogy bár szinte nem volt téma, ám ennek ellenére délután háromtól este nyolcig tartott az elnökségi ülés, mert várakozni kellett a távoli döntéshozó állásfoglalására. Ez most kibővült azzal is, mennyi legyen az elnöki mandátum megszűnése után kifizethető összeg. Rékási Róbert 3+12 hónapi járandóságot ajánlott, Cselényi ragaszkodott szerződés szerinti járandósághoz, de hangsúlyozta, a közös megegyezés kiterjedhet az összegre is. Szabó László újabb manőverbe fogott. Javasolta, hogy módosítsák a szerződést, és a szerint legyen a kifizetés. (A manőver lényege az volt, ha módosítják a szerződést, akkor már egy új törvény hatálya alá esik, és nem fizethető ki a módosulással megállapított összeg.) Cselényi László és az elnökség többi tagja azon az állásponton volt, hogy nem a szerződést kell módosítani, hanem közös megegyezés keretében kell a szerződés módosítása nélkül megállapodni a kifizethető összegben. Hosszas telefonálgatások után végül megszületett a közös megegyezés arról, hogy 21 havi járandóságot kap a távozó elnök.
(…)
– Abnormális állapot, hogy az állampolgárok tulajdonában lévő három közmédium, a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Rádió nem egy műholdról sugározza adásait a Kárpát medencében – így reagált Halák nyilatkozatára Szabó László. A fideszes kurátor elmondta, a Nemzeti Hírközlési Hatóság 2008-ban végzett vizsgálata szerint Magyarországon 200 ezren egyéni műholdvevőt használnak, és mivel a két közszolgálati tévécsatorna műholdja különböző pozícióban áll, ezeknek az előfizetőknek az egyik csatornáról le kell mondaniuk. Mint mondta, ő régóta ennek az állapotnak a megszüntetésén dolgozik, egyelőre sikertelenül. (…) Szabó szerint erre sem a két tévé vezetője, sem a kuratóriumok nem voltak elég elkötelezettek. A Duna Televízió elnöke azzal érvelt, hogy a két televízió műholdas sugárzásának összehangolása első lépés lenne a két intézmény összevonása felé, ezért ezt minden eszközzel megpróbálta megakadályozni. A tavaly őszi közbeszerzés kiírásához az elnök nem kérte a kuratórium jóváhagyását, ezt csak később tette meg. De nemcsak ebben, hanem Szabó szerint a lebonyolítás alatt is követett el hibákat. Végül meghívásos eljárásban az a Telenor nyerte a kiírást, amelyik jelenleg is ideiglenes szerződéssel szórja a Duna tévé műsorait. Szabó azt elismerte, hogy ennek a cégnek a szolgáltatása a legjobb, az ügy végére mégsem kerülhetett pont. Cselényi már nem írhatta alá a szerződést, hiszen lemondott. A kurátor szerint azonban az elnök menesztése és a műholdas közbeszerzés sikertelensége között fölösleges közös pontot keresni. A győztessel azért sem szerződhet a tévé, mert a vesztes megtámadta a tendert, és a tárgyalás még nem ért véget. A véglegesítés meghiúsulásának másik oka: a múlt héten elfogadott médiatörvény értelmében az elnök vagy az ügyvezető alelnök nem írhatja alá a szerződést, az már az új vezérigazgató feladata lesz. (…)
*
RÉSZLETEK VORÁK ANITA OKNYOMOZÓ-RIPORTSOROZATÁBÓL
Poros ház maradt a százmilliós szerződéseket továbbpasszoló cégek után
[origo] 2010. július 1.
Nem akarja lelőni a csattanójukat, ezért a Duna TV nem mutatja meg azoknak a készülő filmeknek a terveit, amelyekért közel 400 millió forintot fizet. A tévével szerződő cégeknek nincs nyomuk, a házat, ahová be vannak jelentve, épp árulják, de még a hirdetésen megadott szám sem pontos. A filmeket ráadásul az állami filmiroda nyilvántartása szerint valójában egy másik cég készíti, a Duna TV által ígért ár töredékéért. A tévé szerint az eljárás bevett, utólag derül csak ki, hogy történt-e valamilyen szabálytalanság.
(…)Szabó két sorozat, az Egy különleges ember és a Suli-buli szerződéseit kifogásolta. Előbbi egy nyolcrészes, epizódonként 30 perces játékfilmsorozat, amelyért a Duna TV 205,2 millió forintot fizetett a Jadedragon TV Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek a Duna TV honlapján szereplő adatok szerint. A Suli-buli című hatrészes sorozatot 162,5 millió forintért rendelték meg a See Walker Televison Szolgáltató Kft.-től. A Duna TV közleménye szerint a sorozatokra kötött szerződések „a hasonló típusú műsorok hazai piaci árait tartalmazzák”.
Az [origo] megkereste a Magyarországon készülő filmeket nyilvántartó állami szervet, a Nemzeti Filmirodát, hogy megtudjuk, ki gyártja a két sorozatot. Az Egy különleges ember – munkaügyek, illetve a Suli-buli című produkciókat nem a Duna TV honlapján közzétett szerződéses adatokban szereplő cégek, hanem a Megafilm Kft. adta be a filmirodához – közölte Elek András gyártás-ellenőrzési osztályvezető az [origo]-val. A filmiroda adatai szerint a Suli-Buli tervezett költségvetése 48 millió forint, az Egy különleges emberé a filmiroda szerint 68 millió, azaz a sorozatok tényleges költségvetése jóval kisebb, mint amennyit a Duna TV fizetett értük.
A Duna TV-s szerződések szerint az Egy különleges embert május 31-ig kellett volna befejeznie a Jadedragonnak, a csatorna június 1-re tervezte a bemutatását, a Suli-bulira pedig június 30-ig kapott határidőt a See Walker, és július 1-re tűzték ki a bemutatást. A műsorújságban egyelőre egyik sorozat sem szerepel. (,,,)
A Megafilm Kft. egyik tulajdonosa Kálomista Gábor producer (…) az [origo]-nak megerősítette, hogy cége forgatja a két sorozatot. A Suli-Bulira Kálomista szerint a filmiroda által is megadott költségvetésért szerződtek, a másik filmet azonban állítása szerint nem 68, hanem 64 millióért forgatják. Kálomista azt mondta, cége nem a Duna TV-vel, hanem a Jadedragon és a See Walker cégekkel áll kapcsolatban, de a szerződésekről titoktartási kötelezettsége miatt többet nem mondott.
(…) Szerettük volna megkérdezni a Duna TV-vel szerződő cégeket, illetve tulajdonosukat és képviselőjüket is arról, hogy miért adták tovább a sorozatok gyártási jogát, azonban sem az Egy különleges ember gyártására szerződött Jadedragon, sem a Suli-buli gyártójának, a See Walkernek a honlapját nem sikerült megtalálnunk. A cégnyilvántartás szerint mindkét cégnek Turi János Sándor a tulajdonosa, székhelyük pedig egy helyen, Budapest XV. kerületében, a Thököly utca 79. szám alatt található.
A megadott címen két telek van, a 79/a számú családi házban szerdán délben senkit nem találtunk otthon, a kapun és a postaládán azonban csak a Friedrich név van kiírva. A 79/b számú ház teljesen üresen áll, úgy tűnik, régen nem járt ott senki, a kaput, a kapubejárót, az ajtót és az ablakokat vastag por és kosz fedi. (…)Az üres épület az erkélyére kifüggesztett nagy reklámtábla szerint eladó. A hirdetési táblán egy mobilszám is szerepel, amit egy fiatal férfi vett fel. Ő az [origo]-nak azt mondta, már sokan telefonáltak a ház miatt, de azt nem ő árulja, nem is tud róla semmit, egészen biztosan tévedésből írták ki a számát a táblára.
(…) A Jadedragonon és a See Walker Kft.-n kívül Turi még két cégének, a Waterfall Television Kft.-nek és a Holiday Television Kft.-nek is a Thököly utcai üres házban van a székhelye. A Duna TV ezzel a két céggel is szerződött, a Waterfalltól egy tavaly december 29-én kötött szerződéssel nyolcvan film sugárzási-felhasználási jogát vásárolták meg összesen 200 millió forintért.
A Holiday Television Kft.-vel több szerződést is kötöttek: januárban egy húsz részből álló, epizódonként 25 perces, a Balaton történetét bemutató televíziós dokumentumfilm-sorozatra kötöttek koprodukciós szerződést, ez összesen 33,5 millió forintba kerül a Duna TV-nek a televízió honlapján szereplő adatok szerint. Egy januári szerződésben 60 világzenei koncert sugárzási jogát szerezte meg a cégtől a Duna TV 36,8 millió forintért. Márciusban a köztévé összesen 36,6 millió forintért vette meg a cégtől három sorozat – a 25. szélességi fok délre, a Kalózsziget és a Végre szabadon! – sugárzási jogát.
(…) A Duna TV kérdéseinkre a sajtóosztályon keresztül írásban azt válaszolta, hogy a szinopszisok alapján, a szereplők és a készítők ismeretében döntöttek a szerződésekről. A tévé közleménye szerint „a nyilvánosan elérhető, igen körültekintő szerződések kellő jogi biztosítékot nyújtanak a Duna Televíziónak a megvalósítás kontrolljára és a teljesítést követő ellenőrzésre”.
Újabb rejtélyes cégek bukkantak fel a Duna TV százmilliói körül
[origo] 2010. július 8.
A tévé honlapján elérhető nyilvános szerződések szerint a tévé összesen nyolc sorozatot rendelt meg külsős cégektől. (…)
A nyilvános szerződések szerint Turi cégein kívül még három céggel szerződött a sorozatokra a közszolgálati tévé. A Tűzvonalban új évadját a Film-art Kft. készíti, a cég vezetője és alapítója Hábermann Jenő, aki a cég honlapja szerint 1970 óta dolgozik a filmgyártásban, a cég internetes oldalán sok referencia és a cég elérhetősége is szerepel. A Duna TV-vel kötött szerződés szerint a sorozat teljes költségvetése 268,75 millió forint, ebből a Duna TV hozzájárulása 228 millió forint, a többit a cég fedezi. (…)
A Diplomatavadászra a Meyer Consulting Szolgáltató Kft.-vel szerződött a Duna TV 223 millió forintért, de az már a szerződésből is kiderül, hogy a sorozatot nem ez a cég, hanem a Parabel Studio Kft. gyártja, rendezője N. Forgács Gábor, producere pedig Sallay Edina lesz.
(…) Az [origo] újra megkereste a Filmirodát, és – ahogy korábban a Suli-Buli és az Egy különleges ember esetében is – megkérdeztük, nyilvántartásuk szerint kik és mekkora költségvetéssel gyártják a Duna TV-nek készülő másik hat sorozatot. A három tervezett dokumentumfilm-sorozatról a filmiroda nyilvántartásában – a szerződésekben szereplő címek alapján – nem találtak semmilyen adatot.
A Tűzvonalban új évadját a filmiroda adatai alapján is a Duna TV-vel szerződő Film-art Kft. gyártja 276,5 millió forintos költségvetéssel. A másik két fikciós sorozatot azonban az irodánál sem a szerződő cégek jelentették be: a Diplomatavadászt a Parabel Studio Kft. gyártja a Duna TV-s szerződésben szereplő összegnél jóval nagyobb, 327,5 millió forintért, a Gézengúzokat pedig a Next Station Productions Kft. 190,69 millió forintos költségvetéssel jelentette le. A filmiroda igazgatója, Taba Miklós az [origo] kérdésére azt mondta, legjobb tudomása szerint ezek nettó összegek (a Duna TV szerződéseiben a bruttó árak szerepelnek).
(…) A Diplomatavadászra és a Gézengúzokra szerződő Meyer és az Arac tulajdonosai a cégnyilvántartás alapján nem tűnnek tapasztalt producernek. (…) A két cég honlapját, telefonos elérhetőségét vagy referenciáit nem sikerült megtalálnunk. A cégek és ügyvezetők nevére keresve az interneten csak a Duna TV-vel kötött szerződéseket találtuk meg. (…)
Szerettük volna megkérdezni a cégek ügyvezetőit a Duna TV-vel kötött szerződéseikről, ezért felkerestük a cégnyilvántartásban szereplő címeiket. A Meyer Consulting Kft. a Vízimolnár utcában, a Pók utcai lakótelep egyik négyemeletes panelházának földszintjére van bejegyezve. A címen hétfőn reggel egy ingatlaniroda lelakatolt kis irodáját találtuk, ahova az ajtó mellé kifüggesztett tábla tanúsága szerint a Meyeren kívül további 52 cég van bejegyezve. (…)
Az Arac Produkciós Iroda Kft.-nek a XV. kerületben, a Nyírpalota utcában van a székhelye. A címen itt is csak egy székhelyszolgáltató irodát találtunk, amely a prospektusuk szerint olyan mikro-vállalkozásoknak kínál székhelybérletet, amelyek nem irodában végzik a munkájukat, és nehézséget jelentene nekik a törvényben előírt székhelyet biztosítani a vállalkozásukhoz. A tízemeletes panel bejárata elé kifüggesztett tábla szerint a Duna TV-vel több mint félmilliárd forintért szerződő cég 122 másik céggel osztozik a pár négyzetméteres földszinti székhelyen. (…) Megkerestük a Gézengúzokat gyártó Next Station Productions Kft.-t is, Neményi Ádám ügyvezető igazgató, a Gézengúzok producere csütörtökön délután, cikkünk megjelenése után írásban válaszolt kérdéseinkre. Neményi megerősítette a filmiroda adatát, miszerint a sorozat 190 millió forintos költségvetésből készül.
(...) Megkérdeztük a Duna Televíziót, hogy vizsgálják-e a külsős szerződéseiket. A televízió a sajtóosztályon keresztül írásban azt válaszolta az [origo]-nak, hogy „a Duna Televízió nem ellenőrizheti a fővállalkozó és az egyes alvállalkozók közötti elszámolásokat, hanem csak azt ellenőrizheti, hogy ár-érték arányos produkcióhoz jut-e, a hazai piacon szokványos áron.” (…)
Egy villanyszerelő és egy takarító vette meg a Duna TV rejtélyes partnercégeit
[origo] 2010. július 21.
„Láthatja, producer vagyok, nem stróman” – Találkozás a Duna TV rejtélyes partnerével
[origo] 2010. augusztus 2.
Középkorú, erősen őszülő férfi Turi János Sándor, akivel heteken át tartó keresés után Kiskőrös mellett sikerült találkozni múlt hét csütörtökön. (…) „Láthatja, producer vagyok, nem stróman” – mondta Turi az [origo] tudósítójának, utalva arra, hogy a témáról szóló cikkeinkben olyan figuraként szerepelt, akit nem lehet elérni, és akit a tévés szakmán belül sem ismernek igazán. (…)
A Duna TV-vel kötött szerződésekről Turi azt mondta, el tud számolni a sorozatokra kapott pénzzel, már össze is állította a beszámolóját. Ezt az [origo]-nak nem akarta megmutatni, de azt ígérte, a Duna TV kuratóriumának ellenőrző testülete hétfőn megkapja, az ő döntésüktől függ, hogy ezt a nyilvánosság is megismerheti-e.
Szerinte azért tűnik nagynak a szerződésekben szereplő összegek (205,2 és 162,5 millió forint) valamint a filmirodához bejelentett költségvetések (68 és 48 millió forint) közötti különbség, mert az egyik bruttó, a másik pedig nettó összeg. Erre korábban a Duna TV elnöke is hivatkozott, de ha a Duna TV-vel kötött szerződések nettó összegeivel (164 és 130 millió forint) vetjük össze a lejelentett költségvetéseket, vagy ezeknek bruttó összegét nézzük (85 és 60 millió forint), még mindig van szerződésenként körülbelül százmillió forint különbség. Turi ezen kívül azzal indokolta a különbséget, hogy neki a gyártó cégnek fizetett összegen túl is voltak költségei a sorozatokkal, és rajta van a haszna is, de az szerinte „nem arcátlan összeg”. (…)
Offshore cégtől vett vitatható áron szappanoperát a Duna TV
[origo] 2010. augusztus 9.
(…) A Duna TV a filmekre költött összeg (körülbelül 850 millió forint – a szerk.) kétharmadából három cégtől vásárolt filmeket. Az Apokalipszis Kft. nevű céggel három darab egyforma összegű, bruttó 97 millió forintos szerződést kötött a tévé: az egyik csomagban 28 magyar és 32 külföldi mozifilm van, egy másikban hat darab ifjúsági sorozat, a harmadikban pedig a Második esély című szappanopera.
A legtöbbet a Waterfall Kft.-nek fizette filmekért a Duna TV, bruttó 200 millió forintért 80 film sugárzási jogát vették meg. A Waterfallnak az a Turi János Sándor az ügyvezetője, aki négy cég nevében, összesen nyolc szerződést kötött a Duna TV-vel. (…)
A Duna TV a Holidaytől percenként 18 181 forintos áron vásárolt koncertfelvételeket, ezek többnyire magyar előadók magyarországi koncertjein készültek, a felvételek között van például a Korai Öröm, a Pál Utcai Fiúk, a Pannónia Allstar Ska Orchestra és több jazzformáció koncertje. Hasonló kategóriájú koncerteket az A38 Kht.-től is vásárolt a Duna TV, de azokért a felvételekért percenként csak 5750 forintot fizettek.
A Waterfall Kft.-vel és az Apokalipszissel kötött szerződésekből hiányzik a megvásárolt filmek darabonkénti vagy percenkénti ára, ami az összes többi szerződésben szerepel, de az [origo] számításai szerint ezek a filmek jóval többe kerültek a csatornának, mint a más forgalmazóktól, például a BBC-től vagy a Warnertől vásárolt filmek. A többi szerződött cégnek, a legdrágább filmért percenként körülbelül tízezer forintnak megfelelő eurót fizetett a csatorna, addig a Waterfalltól vásárolt filmek percenként 25 523 forintba kerültek. A Warnertől epizódonként 1000 dollárért (kb. 210 ezer forint) vásárolt sorozatokat a Duna TV, míg az Apokalipszistől beszerzett, hat ifjúsági sorozat egy-egy része 389 500 forintba került.
A percdíjak persze nem minden televíziós film és műfaj esetében összevethetők, egyedi alkotások esetén sok egyéb szempont is befolyásolja az árat. Az [origo] megkért egy szakértőt is, hogy mondjon véleményt a Waterfall és az Apokalipszis Kft. szerződéseiről. Mind a négy szerződés egyértelműen a piaci ár fölötti összegekről szól – mondta a hazai tévés filmforgalmazói piacot jól ismerő szakértő, aki azt kérte, hogy ne írjuk le a nevét. Szerinte van olyan szerződés is, amelyet még annál is magasabb áron kötöttek, mint amennyit egy sokkal nézettebb kereskedelmi tévé fizetne ezekért a filmekért.
A legkirívóbb szerinte a Második esély című 172 részes szappanopera szerződése, amelyet bruttó 97 millió forintért vásárolt meg a tévé az Apokalipszis Kft.-től. A sorozatot nemrégiben már az RTL Klub is bemutatta, és jelenleg is fut egy másik magyar nyelvű csatornán, a Zone Romanticán is. „Ez egy leharcolt sorozat, az ár pedig még ahhoz képest is sok, amiért egy vadonatúj sorozatot meg lehet venni” – mondta a szakértő, aki szerint, ha 20 millió forintért vette volna meg a csatorna a Második esély-t, akkor azt mondaná, hogy kicsit vastagon fogott ugyan a ceruza, de reális az ár. A szappanoperák áraira példaként azt hozta fel, hogy új, Magyarországon korábban soha nem vetített, nagy közönségsikernek számító sorozat egy epizódját kb. 750 dollárért (kb. 155-160 ezer forint) lehet megvásárolni. A Második esély egy epizódja 563 953 forintjába került a Duna Tv-nek.
(…) A Duna TV az [origo] kérdésére azt hangsúlyozta, hogy az Apokalipszistől kész magyar változattal, szinkronosan vásárolták meg a filmeket, így megspórolták a filmenként 500-600 ezer forintos szinkronizálási költséget, és további 100-130 ezer forint „technikai, szállítási és egyéb költséget” is. „A filmeket mind az öt kontinensre érvényes, négy adásjoggal vásároltuk meg, amit nagyon nehéz ilyen áron megszerezni a világpiacon” – írta a csatorna, utalva arra, hogy műholdon keresztül sugározzák az adásukat.
(…) Szerettük volna megkérdezni az Apokalipszis Kft.-t is a szerződésekről, de a céget nem sikerült elérnünk: honlapja, nyilvános telefonszáma vagy más elérhetősége nincs, és nem sikerült megtalálnunk a szerződéseket ellenjegyző ügyvezetőket sem. A cégbírósági iratok szerint az Apokalipszisnek egy washingtoni székhelyű, Seychelles-szigeteki képviseletű cég az egyedüli tulajdonosa, mióta 2008-ban megvásárolta a céget magyar tulajdonosaitól. (…)
Cselényi Szíriában forgat
A szerződéseket a csatorna részéről Cselényi László elnök írta alá, aki július 22-én az új médiatörvényre hivatkozva távozott a Duna TV elnöki posztjáról. Könnyes búcsúztatásán állandó belépőt kapott kollégáitól ajándékba, és az őt éltető filmben közölték: visszavárják a Duna TV-be. A távozását követő napon, július 23-án Szekeres László, a Duna TV gazdasági-műszaki főigazgatója megbízási szerződést kötött Cselényivel egy film leforgatására.
„A Duna Televízió volt elnöke távozásakor az átadás-átvételi jegyzőkönyvben említette az előkészítés utolsó fázisában lévő Zsoltárok című, karácsonyra tervezett filmet. A Gryllus testvérek ez alkalomra szerzett zenéjével, Sebestyén Márta énekével, bibliai tájakon, Szíriában forgatandó művet Cselényi László rendezi. A forgatásra augusztus végén, szeptember elején kerül sor” – írta a Duna TV sajtóosztálya az [origo] érdeklődésére. A csatorna szerint Cselényi szerződése szeptember 30-ig szól, a volt elnök a teljes időszakra bruttó 175 ezer forintot kap. A csatorna szerint a film költségeit csökkenti, hogy „a stáb ott-tartózkodásának minden költségét a fogadó ország állja”.
A Duna TV-t felügyelő kuratórium döntése szerint a távozó Cselényit 21 havi végkielégítés, közel bruttó 50 millió forint illeti meg, de ahogy ezt korábban is írtuk, a június végén elfogadott, a közszférában dolgozók fizetését és végkielégítését maximalizáló szabály szerint a négymillió forint feletti rész 98%-át be kell fizetnie adóba. Cselényi vitatja, hogy ez a szabály rá is vonatkozik, a múlt héten az RTL Klubnak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy neki nem munkaszerződés, hanem egy konkrét feladat elvégzésére szóló megbízási szerződés alapján jár a végkielégítés, mert az ő szerződése arról is szól, hogy „bármikor ér ez véget valamilyen külső okból, belső okból, közös megállapodásból kifolyólag, egy összegben járna az az összeg, amit ezért valamikor a kuratórium megszabott”.
Cselényi László 1951. február 1-jén született Kolozsvárott. 1970-1974 között a Babeş–Bolyai Tudományegyetem pszichológia-történelem-filozófia szakán tanul. 1977-ben Bukarestben rendezői végzettséget szerez. Az erdélyi Stúdió 51 alapító vezetője a csoport 1970-es évek közepén történt felszámolásáig. 1974-1977 között a Kolozsvári Bábszínháznál kreativitáskutató, irodalmi referens, rendező. 1969-81 között az Utunk és a Korunk című folyóirat munkatársa. 1977-1981 között a Román Televízió bukaresti magyar adásának rendezője és a színházi rovat szerkesztője. 1981-1983 között munkanélküli, tejkihordó. 1983-ban települ Magyarországra. 1983-tól 1996-ig riport- és dokumentumfilmek, művészettörténeti, úti- és portréfilmek, televíziós játékfilmek rendezője az MTV-ben, számos alkotásáért nívó-, illetve televíziós fesztivál-díjakat kapott. 1996-tól a Duna Televízió szerkesztője, a világ kisebbségeit, a különböző etnikai autonómiákat és az együttélés módozatait bemutató Minoritates Mundi című sorozat szerkesztőségének vezetője, rendezője. A kétszeres Kamera Hungária-díjas alkotót 1999-ben Európa- és Tamási Áron-díjjal tüntették ki. 2002 és 2005 között az Uránia Nemzeti Filmszínház Kht. ügyvezetője, 2005-től 2010-ig a Duna Televízió elnöke. Az európai műholdas televíziók versenyén, az Eutelsat-Hot Bird Közönségdíját háromszor, 2006-ban, 2008-ban és 2009-ben is a Duna Televízió nyerte el. Az intézményt emellett 2009-ben a szakmai zsűri a Nemzeti Ablak-kategóriában is a legjobb három csatorna közé nominálta.
Magyar Hírlap, 2005. február 18.
Sikerült elnököt találni a Duna TV-nek
*
Népszava, 2005. február 18.
Negyedszerre győzött Cselényi László
Cselényi László 2005 februárjától, majd 2008-as újraválasztását követően 2010. július 22-ig volt a Duna Televízió elnöke. Mivel többszöri kérésünkre sem vállalta, hogy akár „önvallomásban” – ahogy a korábbi elnök, Pekár István tette –, akár Sára Sándorhoz és a Duna Televízió számos más vezető munkatársához hasonlóan interjú formájában ő maga elemezze és értékelje a saját elnöki korszakát, korántsem teljes sajtószemlével próbáljuk valamelyest felidézni a nemcsak az ő vagy a Duna Televízió, hanem az ország szempontjából is rendkívül bonyolult időszakot.
*
Népszava, 2005. február 23.
Rutinos televíziós szakemberek a Duna TV alelnöki posztján
Hétfőn két új alelnököt nevezett ki a Duna TV elnöke. Cselényi László lapunknak azt mondta, Pörös Géza a műsorokért felel, a másik alelnök,Pomezanski György pedig innovációs vezetőként az uniós tagságban rejlő lehetőségeket aknázza ki.
*
Magyar Nemzet, 2005. március 19.
Gesztusokat tesz a Duna TV?
A médiatörvény ellenére a Duna Televízió egyik kurátora {Pálfy G. István, MDF – a szerk.} műsorvezetőként tűnt fel a képernyőn, ugyanakkor tegnap a csatorna virággal kedveskedett Lamperth Mónika szocialista belügyminiszternek.
*
Heti Válasz, 2005. április 28.
Duna Tévé: Autonómia és Unió
Két tévécsatorna indítását tervezi a Duna Televízió – jelentette be múlt héten Cse1ényí László, az intézmény elnöke. Az Autonómía névre keresztelt adó „a magyar nemzetet feszítő nagy kihívásra, a nemzeti, nemzetiségi, egyéni és kulturális önigazgatás és önszervezés 1ehetőségeire” keresi a válaszokat. Az Unió pedig egy expanzív, ifjúsági, oktató csatorna, amely a magyarság kulturális egyesítését tartja szem előtt.
*
Magyar Nemzet, 2005. május 24.Elbocsátások előszele a Duna TV-nélTegnap megkezdte a Duna Televízió vezetése a csatornánál várható csoportos létszámleépítésekről szóló előzetes értesítések kézbesítését az érintetteknek. Az intézmény menedzsmentje a múlt héten állapodott meg az üzemi tanács, illetve a médiumnál működőkét szakszervezet képviselőiből álló bizottsággal az elbocsátásokról. Miközben a csatorna szerkesztőket és riportereket továbbra is keres arculatának újításáért, összesen 83 alkalmazottját küldi el. Cselényi László televízió elnök azzal indokolta a döntést, hogy személyzetük túlduzzadt, és sokan nélkülözhető munkát végeznek.*Népszava, 2005. június 11.Megszüntették a hírigazgatói posztot a Duna Televízióban
*
A Hét, 2005. augusztus 25.
HULLÁMLOVAS
Tizenöt évvel a kelet-európai rendszerváltozások után, a napjainkra kialakult sajtó- és média-kavalkádban létezik egy lehetőségeit, helyzetét tekintve szerencsésnek mondható média-sziget: a Duna TV.
Miközben Magyarországon már az első szabad választások óta zajlik az ádáz médiaháború, melyet az 1996-ban életbe léptetett médiatörvény nem szüntetett meg, ellenkezőleg, kiszolgáltatta a közszolgálati adókat a mindenkori pártpolitikai erőviszonyoknak, tönkretéve a nagy múltú televíziókat és rádiókat (lásd az MTV-elnökválasztás hosszú hónapokon keresztül zajló, interregnummal tarkított botrányait, vagy jelenleg a Magyar Rádiónál, Kondor Katalin megbízatásának lejárta után kialakult helyzetet). Vagy miközben a határon túli magyar kisebbségek nyilvánosságát erős kézzel, felülről formálgatják, a Duna Televízió igencsak szerencsés helyzetben van. Lényegében a budapesti politikai elit számára a DTV nem bír jelentőséggel, ugyanis a szemben álló pártok fantáziáját nem igazán csigázza fel a Duna egy százalék alatti nézettsége, szinte érdektelen számukra a televízió sorsa.