A közönségtalálkozó résztvevői:

Filmszerkesztőség: Németh Beatrix, Pintér Judit

Művészeti műhelyek: Medgyesi Gabriella, Vizi Mária

Duna Műhely: Durst György

Műsorszerkesztőség: Küri Erika

Műsorsajtó-iroda: Pölöskei István

A helyi filmklubok, valamint a Filmtett című, egyetlen magyar nyelvű erdélyi filmes szaklap képviseletében: Zágoni Balázs (a Duna Televízió kolozsvári irodájának munkatársa)

 

            A fenti – egyszerre keserű és boldog – felkiáltás lelkes kis csapatunk egyik tagjából szakadt ki önkéntelenül a hazafelé vezető úton, ám azóta is folyton ismételgetjük, a közös jelszavunk lett. A Duna Televízió művészeti területének képviselői hosszú évek óta készültek az egyszerű, hétköznapi erdélyi nézőkkel való találkozásra. A régóta tervezett út most végre megvalósult. Izgatottan vártuk a közönségtalálkozókat, mert a számunkra legfontosabb kérdésre szerettünk volna választ kapni: vajon a Duna Televízió film- és művészeti műsorainak eszmeisége, értékorientált szemlélete mennyire felel meg az ottani közönség elvárásainak?

            Az út során annyi biztatást kaptunk, hogy megnyugodhattunk: a kérdésre határozott igen a válasz. Annál is inkább biztosak lehetünk ebben, mert a találkozók nélkülöztek minden protokolláris, hivatalosan szervezett jelleget. Azok az – idősebb, középkorú és fiatal korosztályokat egyaránt képviselő – nézők jöttek el, akik a sajtóból vagy utcai plakátokról értesültek az estekről, és valóban fontos számukra a Duna Televízió.

            A két-három órás közönségtalálkozók nagy részét a kötetlen beszélgetések tették ki, vetítéssel meg-megszakítva. A filmszerkesztőség koncepcióját, terveit illusztrálandó tematikus filmsorozataink mozgóképes főcímeit  – neves film- és videóművészek munkáit – vetítettük, a művészeti területről filmszerűen rendezett versműsorainkból állítottunk össze egy blokkot, a résztvevők láthattak továbbá egy-egy részletet a megszüntetett Fehér éjszakák korábbi adásából, A szellem órája – Sziget világzenei műsorából, valamint néhány rövidfilmet a Duna Műhely produkciói közül. Az érdeklődést bizonyítja, hogy mindig mi szabtunk gátat a vetítésnek, a nézők akármeddig szívesen ott maradtak volna.

            A beszélgetésekből a következő gondolatok – esetenként határozott kérések, üzenetek – kerekedtek ki, amelyek újra megerősítették a megváltozott külső és belső körülmények miatt kissé megrendült „küldetéstudatunkat”:

– Az M2 nem hódította el a Duna Televízió nézőit, nem tudták megszeretni a műsorát és a műsorszerkezetét: a két műholdas magyar csatorna közül még mindig többen nézik és szeretik a mi televíziónkat. Ez pontosan a jelenlegi médiahelyzetben nagyon fontos információ számunkra, amikor egyre több hang szól a két közszolgálati televízió összevonásának szükségességéről vagy lehetőségéről!

– A Duna Televízió filmszerkesztőségének műsorkoncepiója megfelel és tetszik a nézőknek: a régi és új magyar filmek állandó és folyamatos bemutatása mellett a kortárs európai és a filmtörténeti értékek közvetítését is nagyon fontosnak tartják, hiszen ilyen filmeket nemhogy más (kereskedelmi és közszolgálati) televíziókban nem láthatnak, de a román videókölcsönzői hálózatban sem találnak meg, ahol természetesen az amerikai filmek dominálnak. Ha esetleg néha mégis felbukkan valahol egy-egy európai film, azt kizárólag román nyelvű változatban nézhetik meg.

– A dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel is elégedettek, bár csakúgy, mint a játékfilmek esetében, a legnagyobb gondjuk az, hogy a számukra érdekes és fontos filmeket gyakran nézhetetlen időpontban sugározzuk (kora délután, késő éjszaka).

– A Duna Televízióra egyértelműen még mindig úgy tekintenek, mint „A MAGUKRÓL ÉS A VILÁGRÓL VALÓ ÉRTÉKKÖZPONTÚ ÉS IDŐTÁLLÓ ISMERETEK KÖZVETÍTŐJÉRE, AHONNAN A TUDÁST IGÉNYES ÉS SZÓRAKOZTATÓ FORMÁBAN SZEREZHETIK MEG – MAGYAR NYELVEN”. Egyértelműen kinyilvánították, hogy a napi politikai csatározások bemutatása nem fontos számukra, továbbá hogy nagyon félnek és óvnak attól, hogy a Duna Televízió beálljon a kereskedelmi csatornák nézettségi versenyébe. Ahogy többen megfogalmazták: tudomásul kell vennünk, hogy „a Duna Televíziónak küldetése van”! Egy fiatal pap szerint ugyanaz vonatkozik a Duna Televízióra is, mint amit a maga számára követendőnek tart: „Egy embernek is prédikálni kell. Én is jobban örülnék, ha többen hallgatnának meg, de ha csak egy ember jön el a templomba, annak is elmondom a prédikációt.”

– Vendéglátónk minden városban a helyi filmklub volt. Vezetők és tagok egyaránt fontosnak tartják a létezésüket. Elmondták terveiket egy komolyabb filmklub-hálózat létrehozásáról. Azt azonban mindenhol hangsúlyozták, hogy rendkívül nehéz körülmények között működnek. A Magyar Mozgókép Alapítványtól kapott támogatás segítségével sikerült beszerezniük néhány jelentős művet az Odeon videotékából, ám programjuk összeállításánál továbbra is szinte kizárólagos forrásuk a Duna Televízió filmműsora. Ezért is létfontosságúnak tartják az elmúlt években kialakított markáns értékközpontú arculat megőrzését. A továbbiakban szeretnének szorosabb és állandó kapcsolatot kialakítani velünk, több és rendszeres támogatást kapni tőlünk: VHS kazettán válogatást tematikus és életmű-sorozatainkból, a számukra elérhetetlen egyedi filmekből, portréfilmekből, a nálunk sugárzott gyermek- és ifjúsági filmekből; szeretnék rendszeresebbé tenni, filmvetítésekkel, beszélgetésekkel bővíteni a mostanihoz hasonló találkozókat; Magyarországon megjelent filmes témájú könyveket, cikkeket, vagy legalább ezek fénymásolatát kérik a munkájukhoz, hisz’ ők mindehhez nehezen jutnak hozzá.

– A filmklubos fiatalok mindenütt kiemelték, hogy a Duna Műhely kísérleti műhelyként ugyancsak fontos számukra, mind filmkészítési lehetőségeik segítése, bővítése, mind az ott készült filmek állandó figyelemmel kísérése szempontjából.

 

A filmszerkesztőség, a művészeti szerkesztőség és a műsorszerkesztőség képviselőinek erdélyi közönségtalálkozóin elhangzott kérdések, javaslatok.

A meghívó: öt város – Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Kolozsvár, Szatmár – filmklubja.

 

Marosvásárhely

            A jelenlévők között (kb. 80 fő) a filmklubos fiatalok mellett elég sok a 60 év körüli vagy ennél idősebb néző.

– Egy nyugdíjas mérnök örül a magyar filmek jelenlétének a Duna Televízió műsorában. Különösen örül annak, hogy a mi tévénk nem sugároz erőszakos akciófilmeket. Figyelmeztet a médiában előforduló nyelvhelyességi hibákra, szerinte több nyelvművelő műsorra lenne szükség, valamint a műsorvezetők és bemondók példaértékűen szép magyar beszédére.

– Egy fiatal néző kifogásolja, hogy sokszor ismételjük a régi magyar filmeket.

– Elekes Júlia nyugalmazott tanítónő dicséri a régi magyar filmeket, hiszen szép fiatal éveit idézik. Nem helyesli a mai filmekben a meztelenséget és a szexet. Szerinte a fiatalokat ez arra ösztönzi, hogy ők is kipróbálják. A gyerekeknek is csak szép, erőszakmentes rajzfilmeket kellene látniuk.

Elítéli a Petőfi halála körüli megújult vitákat – „Ne vegyék el tőlünk Petőfit!”

Szerinte Balázs Gézának a marosvásárhelyieket nem kell szép magyar beszédre tanítania, mert nekik nincs rá szükségük, szebben beszélnek, mint az anyaországbeliek.

– Vitéz Lázár István nevű vállalkozó videó- és audiokazettákat forgalmaz, szeretne a Duna Televízióval kereskedelmi kapcsolatot teremteni, műsorainkat árulni.

Azt kérdezi, tudja-e a Duna Televízió, hogy Kecskeméten van a Magyarországi Erdélyiek Egyesülete, ugyanis még nem tudósítottunk róla.

– Egy tanárnő véleménye szerint „Ha nem volna a Duna Televízió, ki kellene találni”. Arra figyelmeztet, hogy a napi versek ismétlődnek, új felvételeket is szeretne látni, tetszik neki a kísérletezés ezen a területen. Jó lenne, ha nem csak magyar versek szerepelnének a repertoárban, mert a jó műfordítás is esztétikai érték.

Kifogásolja, hogy sok játékfilm erdélyi idő szerint éjszaka fél 12-kor kezdődik, így nem tudják nézni. Felvenni sem tudják, mert kevesen rendelkeznek videómagnóval – „Kezdődjenek korábban a filmek!”

– Egy nyugdíjas úr a régi magyar filmjeinkért rajong. Szeretné, ha az 50-es évek játékfilmjeiből is több kerülne a műsorunkba (példaként az Ifjú szívvel című filmet említi).

– Egy fiatal tanárnő arra figyelmeztet, hogy a magyar iskolák egy részében délelőtt és délután felváltva van tanítás, ezért jó lenne, ha hétköznap délelőtt is lennének gyerekeknek szóló műsorok.

– Gábor Attila (pontos címe Pölöskey Istvánnál) panaszolja, hogy 1997 októberében felmérést végzett a Duna Televíziónak („Több szem többet lát”), elküldte a kitöltött kérdőíveket, de nem kapott visszajelzést.

– Egy úr arra kíváncsi, miért nincs több foci a Duna Televízióban.

– A fiatalok is szeretik a régi filmeket. Tudják, hogy a Duna Televízióban minden héten láthatnak főleg magyar filmeket, de több egyetemes filmtörténeti sorozatot szeretnének.

– Egy hölgy szeretné, hogy jobb helyet kapjon a Beavatás, és délután legyen az ismétlés.

– Egy főiskolás lány tudományos-fantasztikus játékfilmeket és ilyen témájú ismeretterjesztő filmeket szeretne látni.

– Egy magyar irodalmat tanító fiatal tanárnő szeretné, ha a gyerekek ismét láthatnák kötelező olvasmányok filmadaptációit a Duna Televízióban. Ő is nagyon hasznosnak és fontosnak tartaná, ha a filmtörténet klasszikusai rendszeresen jelen lennének a filmműsorainkban. Hasznosnak tartja a Hungarica Literata című sorozatot, jó lenne, ha folytatódna, és a XX. századi irodalom is sorra kerülhetne (különös tekintettel az erdélyi származású írókra).

– A filmklub néhány képviselője segítséget kér a klub munkájához. Levetíthető filmeket VHS kazettán, esetleg a filmek megértését segítő előadókat kérnek. Szerintük csak így lehetne azokat a fiatalokat megnyerni, akik vágynak az igényesebb látnivalóra.

 

Sepsiszentgyörgy

            A jelenlévő nézők száma kb. 25 fő – leginkább filmklubos fiatalok.

– Egy néző szerint a legtöbbet a Duna Televízió tette az itteni magyarokért. Érdeklődik a finanszírozási hátterről. Nem örül, hogy a „cseppnyi változással” a Duna Televízió a többi csatornához kezd hasonlítani. Szeretne több kortárs művészettel kapcsolatos műsort látni. Jó lenne, ha a Duna Televízió segítene a fiatalok otthonmaradásának és visszatérésének propagandájában, s erősítené a hitet az otthon maradottakban. A hagyományok, a helyi kultúra értékeinek hangsúlyozásában is fontos szerepe van a Duna Televíziónak.

– A magyarok helyben maradását segítette a Duna Televízió létrejötte. A Duna Televízió nézőszáma Erdélyben a többi csatorna megjelenésével csökkent, de ez természetes.

– Miért foglalkozik a Duna Televízió annyit a nézőszámmal, mikor a statisztikák köztudottan pontatlanok, a nézettségi eredmény pedig relatív?

– „A közszolgálatiság normarendszere valóban a közt szolgálja?”

– „Túlságosan »happy« lett a Duna Televízió. Nem kell mindennek pörögni!”
A néző kifogásolja a hírekben a szenzációs esetek hajszolását (megölték, felgyújtották stb…).

– Az egyik néző interaktív vetélkedőt szeretne, amelybe az erdélyiek is bekapcsolódhatnának.

– Unják az egymáshoz nagyon hasonlító március 15-i és október 23-i programjainkat.

– A nézők egy része szívesen nézne szórakoztató családi sorozatokat.

– Sok az ismétlés, mi ennek az oka?

– A határon túli nézőktől televíziós felhívásban kellene visszajelzéseket kérni a nézettségre vonatkozóan. Hirdetésekben is lehetne ezt kérni!

 

Csíkszereda

            A jelenlévő nézők száma kb. 40, idősebbek és fiatalok egyaránt vannak köztük.

– Milyen szempontok szerint válogatja a Duna Televízió a filmjeit? Hogyan történik a vásárlás?

– Egy néző szórakoztatóbb filmeket szeretne a hétvégeken.

– Igény van a jó sportközvetítésekre, inkább foci kellene!

– Itt is felvetik azt a problémát, hogy későn kezdődnek a játékfilmek, nem tudják megnézni.

– Hány százalék a Duna Televízió nézettsége Magyarországon? Miért nem tudják mérni a külföldi nézettséget? A néző véleménye szerint nem ártana, ha Magyarországon is többen néznék a Duna Televíziót, rájuk férne a Hej, hej, helyes beszéd, vagy a Rendhagyó történelemóra.

– Népszerű sorozatok is kellenének!

– Jó lenne, ha több erdélyi témájú játékfilmet, ismeretterjesztő- és dokumentumfilmet adna a Duna Televízió!

– Hétvégén, szombaton és vasárnap este legyenek szórakoztató filmek, vígjátékok!

– Egy néző azt javasolja, hogy szombaton is vegyük ki műsorból a 21 órakor kezdődő híradót. Szórakozni szeretnének, a sok véres hír nem szívderítő.

– Egy hölgy több komolyzenét szeretne, rövidebb (félórás) blokkokban délután is lehetne adni.

– Az erdélyiek örülnek a néptáncoknak. Jó látni, amikor a magyarországi gyerekek szépen járják az erdélyi táncokat.
Több néző gratulál a Duna Televízió eddigi tevékenységéhez. További sikereket kívánnak.

 

Kolozsvár

            A jelenlévők száma kb. 30, idősebbek és filmklubos fiatalok.

– Egy idős úr a rossz vételi lehetőségekre panaszkodik. Azt is kifogásolja, hogy a nevek, feliratok csak rövid ideig jelennek meg a képernyőn, nem tudja elolvasni.
Nem szereti a krimiket, sem azokat a filmeket, ahol rossz arcú emberek jelennek meg rosszul megvilágítva. Legyenek szép emberek, szép ruhákban, egészalakos, teljes megvilágításban a filmeken! Számára ez a szórakoztató.

– Nagy István, a kolozsvári opera zenésze panaszolja, hogy van egy európai hírű együttese, a Transsylvániai Barokk Együttes, már 3 éve felajánlotta ingyenesen a Duna Televíziónak a koncertjük felvételét, de Bartalus Ilona nem foglalkozott az üggyel. Szerinte az erdélyi kultúrához nagyon is hozzátartozik az erdélyi barokk zene, nemcsak a népzene, amit lépten-nyomon nézhet a néző.

– Egy ifjabb néző szeretné, ha a Duna Műhely több bemutatkozási lehetőséget kaphatna, gyakrabban szerepelne a televízióban, az erdélyi fiatalok igényelnék.

– Szombaton és vasárnap délelőtt miért lett rövidebb a Papírsárkány? A gyerekek hiányolják, megszokták, szerették.

– Nyugalmazott tornatanár a státustörvény hiányosságaira akarta felhívni a figyelmet, de jeleztük, hogy mi ebben nem tudunk segíteni. Részletesebb tájékoztatást szeretne a státustörvényről. Kifogásolja, hogy a Duna Televízió is túl sokat foglalkozik a szégyenletes politikai torzsalkodásokkal, ezzel lejáratja a magyarokat.

– A Kolozsváron 8 éve működő filmklub tagjai szeretnének filmklub-hálózatot létrehozni a nagyobb városokban, ehhez szívesen vennék a Duna Televízió segítségét.

– Farkas Mária, a Duna Televízió kolozsvári reklámirodájának vezetője kéri, hogy legalább egy hónappal előbb megkaphassa az erdélyi témájú műsorok, magazinok sajtószövegét, főleg Balogh Júlia Határok fölött és Csáky Zoltán Heti hírmondója jöhetne itt számításba. A szellem órája román vagy erdélyi témájú műsorainak sajtószövege benne van a műsorban, de az említett két szerkesztő nem ad le ilyet.

 

Szatmár

            A jelenlévők száma kb. 30 fő, idősebbek és fiatalok.

– Egy úr azt kérdezi, hogy az erdélyi magyar filmgyártás, régi erdélyi dokumentumfilmek miért nem jelennek meg a Duna Televízióban?

– A pártállam idején készült játékfilmek fontosak, de kellene eléjük egy kis bevezető, hogy az ifjabb nemzedék is értse. Jó lenne, ha a Duna Televízió ismét bemutatná a filmtörténeti sorozatát.

– Nem látható a Duna Televízió emblémája. Nem láthatók a színek az időjárás-jelentéskor. Szerinte a Duna Televízió az érettebb korosztály tévéje, szerencsére. Dokumentumfilmek kellenek az eddig elhanyagolt településekről is. Ne csak Erdéllyel foglalkozzunk! A határtól nem messze van Krasznadobra és Magyargéres, ezeknek a településeknek is érdekes, a szatmárcsekeihez hasonló kopjafás temetkezése van.

Legyen több magyarnóta!

– Sike Lajos, a Romániai Magyar Szó újságírója: szereti a Duna Televízió új arculatát. Becsüli az M1-M2-t is, de elege van a kereskedelmi csatornák „lihegéséből”. Kifogásolja, hogy a dokumentumfilmekre újabban jellemző az öncélú művészieskedés, pedig ebben a műfajban ennek nincs helye. A Duna Televízió szerinte is Kolozsvár-Marosvásárhely centrikus. Jó lenne az elhanyagolt Partiummal is foglalkozni, nem beszélve a szórványokról.

Megjegyzi, hogy a médiában újabban divat csak a rosszat kiemelni, pedig pozitív példákra is szükség lenne. Szatmárban 57 iskolai osztály indul az ősszel magyar nyelven, legyen erről is szó. Továbbá azokról, akik nem mentek el, vagy visszajöttek, és jól boldogulnak itthon is.

– Thoroczkay Sándor, a Duna Televízió Baráti Körének elnöke, a Szent István kör vezetője úgy érzi, senki nem figyel rájuk, pedig amikor kellett a segítség, a gyűjtés a tévének, ők mindent megtettek, amit tudtak. (Például pénzt gyűjtöttek, Amerikából szereztek pénzt antennák telepítésére). Tudnak-e a Duna Televízióban róluk? Van-e igény a baráti társaságra? (Főleg történészek, történelmi érdeklődésű tagok alakították.)

– Egy tanár erősen pártolja a Duna Televíziót, elismeri kulturális értékeit. Az erdélyiek konzervatívok, ezért is szeretik ezt a jó értelemben vett konzervatív, hagyományőrző tévét. A politikai életből eddig még be nem mutatott új arcokat is szeretnének látni, mindig ugyanazok szerepelnek a képernyőn.

– Egy apuka szerint nagyon hiányoznak a 70-es, 80-as évek magyar ifjúsági tévéfilmjei, sorozatai a Duna Televízió műsorából. Szeretnének több magyar animációs filmet. Segítene a gyerekek igényes szórakoztatásában. Nagyon jó a Dunatext, de nem tetszenek a nézők szokásait, vagyoni helyzetét kutató indiszkrét kérdések.

– Egy fiatal lány szerint, noha a fiatalok életritmusa gyorsabb, másfajta kultúrához vannak szokva, a régi filmeket mégis szeretik a Duna Televízióban, a magyarokat és a külföldieket egyaránt. Főleg a filmtörténeti sorozatokból szeretnének többet látni.

– A nézők örülnek az európai filmkultúra jelenlétének a Duna Televízióban, rendkívül fontosnak tartják az amerikai dömping ellensúlyozását.

– Egy fiatal néző véleménye szerint a Duna Televízió komoly kulturális értéket és választékot képvisel, kár lenne a közszolgálati és kereskedelmi stílust keverni.

– Egy 25 év körüli fiatalember szerint, ha a Duna Televízió a kereskedelmi tévék stílusát követi, elveszti sajátos arcát, amelyet akkor is becsülnek a nézők, ha időnként elcsábítja őket a szórakoztatóbb kereskedelmi csatorna. A Duna Televízió azért lehetne dinamikusabb, sok a beszélgetős, statikus műsor. Az értékeket őrizve is lehet nyitottabb, fiatalosabb az arculat.

– A szellem órájában jó lenne egy beszélgetést vagy vitát rendezni a különböző korosztályok televíziózási, filmnézési szokásairól.

– Jó lenne a magyar történelmet játékosan oktatni. A történelmi filmeket is föl lehetne erre használni. Kicsit száraznak tartja a jelenleg is műsoron lévő történelmi témájú műsorainkat.

– Egy fiatal gyulafehérvári pap azt szeretné, ha többen néznék a fiatalok közül is a Duna Televíziót. De ő akkor tudna többet tenni az ügy érdekében, akkor tudná felhívni a gyerekek figyelmét az értékes programokra, ha előbb megkapná a műsort. Nagyon nagy szükség lenne szerinte arra, hogy a Duna Televízió segítsen létrehozni valamiféle videotékát, ahonnan a tanárok vagy bárki más, aki gyerekekkel foglalkozik, kölcsönözhetne értékes filmeket és más műsorokat.

– Egy kislány hosszan sorolja, milyen rajzfilmeket szeret a műsorainkból. Szeretné, ha leadnánk pl. a Vukot.

– Az itteni fiatalok is örülnek a filmklub-hálózat ötletének, szívesen vennék a Duna Televízió segítségét.

 

Budapest, 2001. május 20.

 

UTÓIRAT:

A találkozók résztvevőinek tett ígéreteinket szerettük volna teljesíteni, ezért az öt város filmklubjainak segítségkérő leveleihez részletes együttműködési tervet, valamint könyv- és filmlistát – köztük sajátgyártású műsorokét is – mellékeltünk, és az akkori elnökség elé terjesztettük – válaszra és támogatásra azonban hiába vártunk.