A DUNA TELEVÍZIÓ PROFESSZIONÁLIS MŰKÖDTETÉSE

 

A részvénytársaság menedzsmentjének megszervezése

            A közvetlen kuratóriumi irányítás ugyan csökkent azzal, hogy a Duna Televízió a megvásárolt Eurion Rt.-ben folytatta gazdálkodását, de a speciálisan televíziós tevékenység, a műsorszerkesztés, rendelés, gyártatás továbbra is a kuratórium felelőssége volt, még ha a Műsortanácsot egy kuratóriumi tag, Jankovics Marcell filmrendező egy személyben vezette is. Nyilvánvalóvá vált, hogy ez a gyakorlat hosszútávon nem folytatható. A vita arról folyt, hogy milyen típusú vezetés legyen, hány fő és milyen hatáskörrel. 

            Csoóri Sándor és Kőhalmi Ferenc Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező-operatőrt javasolták a Duna Televízió vezetőjének, amivel egyértelművé tették, hogy kulturális vezetést szánnak a televízió élére. Egy másik elképzelés is megfogalmazódott a kuratóriumban, amely szerint a keresett vezető az Rt. vezérigazgatója alatt a művészeti műsorokat irányította volna. Időközben lezajlott a kuratórium elnökének találkozója Sára Sándorral. Megállapodtak, hogy Lugossy Lászlóval és Hanák Gáborral hármasban látja vállalhatónak ezt a feladatot. Nem volt könnyű helyzetben Csoóri Sándor, Kőhalmi Ferenc és Kodolányi Gyula, hiszen egy, már kialakult hatalmi, vezetői szerkezetben kellett a változást elfogadtatniuk. 

            Sára Sándor, Lugossy László, Hanák Gábor 15 pontban foglalták össze, milyen működési, szervezeti, jogi, gazdálkodási feltételekkel tudják elvállalni a Duna Televízió vezetését. Ebből a konkrét helyzet konkrét teendőin túl az is világossá vált, hogy milyen televízióban gondolkodtak. Címszavakban érdemes felidézni a feltételeiket:

1.A Hungária TV Alapítvány új, önálló szervezetet hoz létre, Duna Televízió névvel.

2.A DTV élén főigazgató áll, akit a Hungária TV Alapítvány döntése alapján a kuratórium elnöke nevez ki. A főigazgató felelős a DTV működéséért. Képviseli a DTV-t, a Kuratórium ülésein állandó meghívott. A Kuratóriummal történő konzultáció után kinevezi a művészeti igazgatót (a főigazgató általános helyettesét), a tájékoztatási igazgatót (a főigazgató helyettesét) és a gazdasági-műszaki igazgatót. Az igazgatók felett a munkáltatói jogokat egy személyben gyakorolja.

3.A Duna Televízió szervezeti és működési szabályzatát a főigazgató jóváhagyás végett a Kuratórium elé terjeszti.

4.Igazgató Tanács a főigazgató tanácskozó és döntés-előkészítő testülete. Tagjai: a főigazgató, az igazgatók és más vezető munkatársak

      5.   A DTV vezető munkatársai felett a munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja.

6.Az aktuális Hírműsor szakmai irányítását a tájékoztatási igazgató, tartalmi felügyeletét a Felügyelő Bizottság gyakorolja.

7.A DTV önálló működésének és gazdálkodásának anyagi forrását a Hungária TV Alapítvány Kuratóriuma szerződésben bocsátja rendelkezésre.

8.A DTV rendelkezésére bocsátott, illetve egyéb módon (pl. reklám) befolyt anyagi eszközök további felosztása, illetve felhasználása ügyében – az igazgatók és szerkesztők javaslatai alapján – a főigazgató dönt.

9.A sugárzott műsorok értékelését a Műsortanács végzi, amelyet a Hungária TV Alapítvány Kuratóriuma alakít meg, eredményeit a DTV rendszeresen megkapja. A Műsortanács, amely jelenleg műsorok megrendelésével is foglalkozik, e feladatát a zavartalan működés érdekében fokozatosan, de meghatározott időn belül átadja a DTV megalakuló vezetésének.

10.A DTV megalakításával egy időben a Hungária TV Alapítvány az Eurion Rt. Működésében a szükséges módosításokat végrehajtja, az Eurionhoz átutalt pénzeket a DTV számlájára átutalja.

11.A DTV megalakításáig jelentős kihatású gazdasági szerződésre, illetve új munkatársak alkalmazására ne kerüljön sor.

12.A beruházások ügyében a DTV vezetésének megalakításáig döntés ne szülessen.

13.A televízió további működésének megtervezéséhez szükség van a jelenlegi anyagi helyzet pontos és részletes megismerésére. Ugyanez vonatkozik a megkötött szerződésekre is.

14.Sürgősen szükség van az 1993 végéig rendelkezésre álló anyagi források pontos ismeretére, beleértve a folyósítás ütemezését.

15.Amennyiben a Kuratórium vagy a Műsortanács működési szabályzatában, az Alapítvány Főtitkárának, illetve más munkatársának, továbbá az Eurion Rt. Vezetőinek, illetve munkatársainak szerződésében vagy munkaköri leírásában a megalakítandó DTV vázolt működésével ellentmondásban lévő feladatok, illetve jogosultságok vannak, úgy azokat a zavartalan működés érdekében a Kuratórium szíveskedjen módosítani.

            Budapest, 1993. május 20.[1]

 

            Egyértelművé vált, hogy a Duna Televízió felvázolt működtetése az Alapítványtól elkülönült, jogi személynek minősülő szervezetben, részvénytársasági formában képzelhető el.

Az alapítvány az általa rendelkezésre álló összegeket – ide nem értve az alaptőke-emelés formájában átadott összegeket – a részvénytársasággal kötött megállapodás alapján adja át a részvénytársaságnak, amely megállapodásban meghatározza az összegek felhasználásának tartalmi követelményeit.

            A HTVA Kuratóriuma 1993. május 26-i ülésén hosszas vita után titkos szavazáson, 9 igen és 1 érvénytelen szavazattal megbízta Sára Sándort a Duna Televízió vezetésével. (Vitapontok: helyes-e, hogy a művészet túlsúlyt kapjon a televízióban, kulturális vagy gazdasági szervezet-e a televízió, sok-e a három belépő vezető, követi-e a kuratórium által megfogalmazott értékrendet a felvázolt koncepció, maradhat-e a vezérigazgató a pozíciójában, vagy az új struktúrához kell alkalmazkodnia, lehetnek-e alkalmazottak többségben az Igazgatóságban.)[2]

            A Duna TV–Eurion Rt. Közgyűlése (1993. június 29.) Sára Sándor új igazgatósági tagot – az Igazgatóságban később betöltendő tisztségétől függetlenül – főigazgatóvá, az Rt. felelős vezetőjévé választotta. Dr. Zelnik József igazgatósági tagságáról lemondott.

Az Igazgatóság tagjai: Sára Sándor főigazgató, Lugossy László főigazgató-helyettes,                                          Hanák Gábor főigazgató-helyettes, dr. Szekeres László főigazgató-helyettes, Illés György, dr. Dux László, dr. Kellermayer Miklós.[3]

A televízió vezetése megválasztása után kezdeményezte a Duna TV–Eurion Rt. nevének módosítását Duna Televízió Rt.-re.  

            Ezzel tehát szervezetileg véglegesen különvált a Hungária Televízió Alapítvány mint tulajdonos a Duna Televíziótól és a televíziót működtető részvénytársaságtól.

  

A célkitűzéseknek megfelelő műsorstruktúra meghatározása

            Egy televízió akkor működik hatékonyan, ha a célkitűzését szolgáló saját és vásárolt műsorait olyan időpontban, hosszban, műsorkörnyezetben és gyakoriságban szerkeszti adásba, hogy azok a megcélzott közönségük legnagyobb részéhez eljutnak. Az elkészített és megvásárolt műsorok műfaji arányain, tematikáján, megvalósításuk színvonalán túl tehát műsorrendje is jellemzi a televíziót.

            A Duna Televízió előkészítetlen indulása, a hosszútávra tervezhető, rendelkezésre álló műsormennyiség hiánya, és az a körülmény, hogy kezdetben, a kuratóriumi irányítás idején a Műsortanács volt egy személyben a műsorszerkesztésért és a műsorrendelésért a felelős, de nem volt feladata a gyártás, a beszerzés és a műsoridővel való gazdálkodás összhangjának a megteremtése, egyre több esetlegességet eredményezett, majd a műsorok szaporodásával áttekinthetetlenség lett úrrá a műsorszerkezeten. A Duna Televízió professzionális működtetése leglátványosabban ezen a területen hiányzott. Ahhoz, hogy az új vezetés változtatni tudjon az ideiglenesen működő műsorstruktúrán, több dolgot sürgősen tisztáznia kellett a működésben.

            Első lépésként fel kellett bontania azokat a szerződéseket, amelyek megvalósulása hangsúlyosan kereskedelmi irányba indította volna a televíziót (hétvégi kivásárolt műsorsáv, Csacsa és Dodó könnyűzenei klipműsor rejtett és nyílt reklámmal, stb.). Hogy ilyen típusú szerződés egyáltalán megköttethetett, azzal magyarázható, hogy az induló, még kialakulatlan szervezeten belül a célkitűzésekben egyetértés volt, de a gyakorlat elszakadt az elvi irányítástól.  

            A következő feladat az azonnal hadra fogható és hosszútávú tervezésre is rendelkezésre álló, különböző műfajú, hosszúságú vásárolt műsorok mennyiségének jelentős megnövelése volt. Gondoskodni kellett ezek szalagtári feldolgozásáról és dokumentálásáról. Eközben az új vezetés új, saját gyártású műsorokat indított el és más, a Műsortanács által megrendelt, de az új csapat célkitűzéseivel nem egyezőket állított le.

            Sára Sándor és vezetőtársai legfontosabb teendőjüknek azt tartották, hogy meghatározzák és elfogadtassák a Duna Televíziót. Miközben folyt a műsorrács tervezése, hogy a beszerzett és beindított műsorok 1993. december 6-ától már az új műsorrendben jelenhessenek meg, a két nemzeti ünnepre (augusztus 20., október 23.) már a magyar televíziózásban a Duna Televízió által  meghonosított módon, ún. jeles nappal készültek a munkatársak. A jeles nap lényege, hogy szemben a korábbi gyakorlattal, amely az ünnepeket letudta a zászlófelvonással és egy film vagy a dátumhoz készített műsor leadásával, a nap további részében pedig a többi napon megszokott műsort adott, a Duna Televízió egész napi műsora az ünnepről szólt. Miután a televízió megszületésétől magáénak vallotta a Márai Sándor értelmezése szerinti polgári értékrendet, ennek szellemében járt el, amikor az ünnepek rangját megadta. Másik fontos indoka a különleges figyelemnek, hogy korrigálni igyekezett a határon túli iskolai történelemoktatás hatását, csökkenteni a fehér foltokat, miközben a közös magyar történelem élményét erősítette. A március 15-i határon túli ünnepségek kezdetektől a nap központi eseményei lettek. Gyümölcsözőek voltak a jeles napok a szervezet szempontjából is, mert módot adtak arra, hogy az egyébként elszigetelt szerkesztőségekben dolgozó munkatársak (közművelődési, zenei, híradós, irodalmi, stb.) hozzáadják szakértelmüket a nap sikeréhez. Felügyeletét mindig főigazgató-helyettes, illetve később alelnök látta el, aki legtöbbször a nap jellegét, a fő koncepciót is meghatározta.

            A Duna Televízió az első magyar műholdas televízió, előzmény nélküli a hazai televíziózásban. Különlegessége kettős feladata is, hogy kiegyensúlyozott tájékoztatást, magas színvonalú, értékes műsorkínálatot nyújtson elsősorban a határon túli magyarság számára, eközben határon belül is alternatívát kínáljon azoknak a nézőknek, akik az igényes műsorkínálatot részesítik előnyben. De hogyan lehet ezt megvalósítani a gyakorlatban? A Duna Televízió műsorának alakítása során folyamatosan megválaszolandó kérdések: kinek szól a műsor? Határon túlra vagy a hazai nézőknek? Feltehető-e ez a kérdés kizárólagosan? Melyek a helyes arányok? Az erre adott válaszok befolyásolják a tematika megválasztását, a hazai-határon túli témák arányát egy-egy műsoron belül, a filmkínálat összeállítását. A Duna Televízió műsorpolitikáját – a szerény lehetőségek között is – a kezdet kezdetétől áthatotta a határon túl élők integrálásának a szándéka, a nemzeti együttműködésre való törekvés. Ez a „kétfelé tekintés” állandó szempont kell legyen a műsorrend kialakításában és a műsorok kezdési időpontjának meghatározásában is.

            Az 1993. december 6-án bevezetett – s lényeges elemeit a későbbiekben is megtartó – új műsorszerkezet legfőbb alapelve az áttekinthetőség, a világos szerkezet, a legfontosabbnak tartott programok (Híradó, mese, filmsáv, saját gyártású rendszeres műsorok) állandó kezdési időpontjai voltak.

A másik fontos szempont az volt, hogy főműsoridőben, este nyolc órakor speciálisan közszolgálati, elsősorban a határon túli, Kárpát-medencei magyarságnak szóló, amolyan „tudni érdemes” dolgokat tartalmazó saját gyártású műsorokat, magazinokat adjon. Ezt az elhatározást a televízió küldetésének hangsúlyozásán túl a reális helyzetfelismerés is befolyásolta, hogy ti. olyan sikeres, nagy tömeget vonzó műsorra, filmre nincs pénze a televíziónak, amellyel eséllyel versenyezhetne. Két filmsávjával, ahogy más fontos műsoraival (pl. a híradókkal) is nem versenyezni akart a többi televízió azonos programjaival, hanem igyekezett kitérni, választékot szolgáltatni az esti főműsoridőben. A bevezetett műsorrács szerint minden nap verssel zárult az adás, a vers után vasárnaponként a Szózattal, minden nagy állami és egyházi ünnepen pedig a  Himnusszal búcsúzott a televízió.

A világos, kiismerhető műsorszerkezet, az alapműsorok megjegyezhető kezdési időpontjai nemcsak az új televízió elfogadásában segítettek, hanem kezdetben az abból származó hátrányt is csökkentették, hogy a médiaháború zajában nem minden újság adott helyet a Duna Televízió műsorának.  Határon túl ez még több nehézséget okozott mindaddig, amíg a szerkesztőségek rá nem jöttek, hogy az emberek keresik a programot, tehát felvétele az újság népszerűségének is használ.

 

A Duna Televízió műsorainak összetétele 1993-ban

Összes műsoridő 1.722 óra;   6,3 óra/nap

Műfajonkénti bontás:

                                                           – szórakoztató                                                 5,0%

                                               – tájékoztató                                      15,0%

                                               – ismeretterjesztő, oktatás-nevelés    10,7%

                                               – magyar film                                     20,8%

                                               – magyar film (45 előtti)                      5,9%

                                               – külföldi fim                                                19,2%

                                               – mese                                                  7,0%
                                               – komolyzene                                       4,4%

                                               – sport                                                  1,8%

                                               – vallási                                                3,4%

                                               – néprajzi                                             2,8%

 

Műsorok eredet szerint:

– saját gyártás                                     15,0%
– MOKÉP                                          36,6%
– MTV-től átvett                                16,4%
– egyéb beszerzés                              32,0%

 

Az, hogy a kezdeti időszakban elsősorban filmek töltötték ki a műsort, egyrészt a már többször említett előkészület nélküli indulással magyarázható. A műsorszerkesztés szinte csak a MOKÉP tulajdonában lévő külföldi filmekre és a magyar filmkincsre tudott építeni (36,6%). De ez tudatos vállalás is volt. A Duna Televízió létrehozását legitimáló egyik hangsúlyos ígéret úgy szólt, hogy a filmeknek, s ezen belül a magyar filmek különböző műfajainak kiemelt megjelenési és – amikor gazdasági helyzete már megengedi – támogatási lehetőséget biztosít. Az, hogy az új vezetés filmesekből állt, garanciája lett az elhatározás megvalósulásának. 

            Az 1993 decemberében bevezetett műsorrács már tudatosan vállalta a kulturális mozicsatorna funkcióit is, a korábbi napi egy filmmel szemben két filmsávot határozva meg a struktúrában, 18.10-kor és 21.30-kor, amikor a környező televíziók legtöbbször vegyes műsort adtak. A műsorszerkesztés a későbbiekben kialakította a hét napjainak filmes profilját is.

            A filmek mellett kezdetben a Magyar Televízió archív műsorai adták a Duna Televízió programjának bázisát (16,4%). Az MTV vezetésével sikerült megállapodni az átvett műsorok percdíjáról és a technikai költségekről. A Duna Televízió csakúgy, mint a filmeket, az MTV hallatlanul gazdag archívumának a kincseit is részben kulturális értékmentésből tartotta – amíg megkapta – állandóan műsoron. Bizton állíthatjuk, hogy az MTV-vel a Duna Televízió fedeztette fel a saját archívumát.

            Miután a Duna Televízió fő célja mindig az volt, hogy minél több nézőhöz jusson el az adás, az új nézők megszerzése érdekében a műsorrács finom módosításait úgy kellett elvégezni, hogy a régieket ne veszítse el. Műholdas televízió lévén, amelynek szerkesztésénél számolni kell időeltolódásokkal, nemcsak gazdaságossági kérdés a műsorok és a filmek tervezett ismétlése, az ismétlési stratégia kiismerhetősége. Gyakori vitakérdés volt a saját gyártású műsorok ismétlésének a száma és rendje. Volt olyan időszak, amelyben a saját gyártású magazinokat három alkalommal adta le két napon belül a televízió abból a megfontolásból, hogy a vásárolt műsor kétszeri és a gyártott háromszori ismétlésével a műsorban a gyártott–vásárolt arány éppen 50-50% lesz. Ez a koncepció csak addig tartotta magát, amíg sikerült annyi vásárolt műsort tartalékolni, amellyel a saját gyártás harmadik adása kiváltható lett.

            A műsorrend további fejlődésének eredményeként bizonyos (pl. zöld vagy művészeti) műsorok sávos szerkezeti rendben jelentkeztek. A műsorsáv bizonyos helyén nem konkrét műsorral, hanem azonos műsortípussal találkozott a néző. Ezekre a helyekre pályázni lehetett, amitől a színvonal javulását és a szervezeten belüli munkakapcsolatok, a szerkesztőségen belüli együttműködés javulását lehetett remélni.

            A Duna Televízióban született meg a tematikus napok rendszere is. A kiismerhető fix idejű műsorsáv számos előnye mellett kockázata lehet a monotónia. Ennek ellensúlyozására történt a meglepetések, a különleges vállalkozások (időnként meghatározatlan hosszúságú vitaműsor, máskor a 7,5 órás Sátántangó vagy a Mahabharáta éjszakai levetítése) műsorra tűzése. Ilyen különleges vállalkozásként indult a szintén kiváló alkotóközösség-kovácsoló tematikus napok kísérlete is, amelynek alapsémája a jeles napokéval rokon, azzal a különbséggel, hogy a napnak nem egy ünnep, hanem egy szabadon választott esemény, fogalom, ország, népcsoport, stb. a szervező elve. Néhány nagyon invenciózus, szórakoztató, ismereteket közlő jeles nap született, komoly szellemi, fizikai és anyagi ráfordítással, pl. a Maszk, Kert, Gulág, Izrael, Lengyelország, Szerelem (ennek keretében született meg a Duna Televízió első tévéjátéka), Cigányság, Anyanyelvünk tematikában.

            Említettük már a sávok kisajátítására tett külső kísérleteket, amelyek a Duna Televízió műsorában szándékoztak kis kereskedelmi televíziót működtetni. Később foglalkozunk a határon túli stúdióknak a meghatározott műsorsáv megszerzésére irányult, vissza-visszatérő kezdeményezésével. A műsorsáv kisajátítása belülről is megtörténhet. Erre is volt példa a Duna Televízió életében, pl. a Képes Krónika és az abból kinőni igyekvő reggeli műsor olyan zárt rendszerként próbált meg működni, amelyben a több órás blokk részleteiről sem a műsorszerkesztés, sem az adáslebonyolítás nem nyert információt. Ugyancsak komoly viták adódtak a Virradóra című reggeli műsorsáv vezetésével arról, hogy arra is érvényesek-e a televízió működését szabályzó előírások, utasítások, vagy az „állam az államban” elven működhet. A hasonló félreértéseket a rendszeres, jól előkészített, minden műsorkészítő területet átfogó, a műsorok felügyeletét ellátó felső vezetők irányításával lebonyolított műsoregyeztető értekezletekkel, valamint a különböző tevékenységeket részletesen szabályozó elnöki és alelnöki utasításokkal lehetett kiküszöbölni.

 

A szervezet kialakítása, a munkatársak kiválogatása

            Átalakult az egyszemélyes menedzsment. Az Rt. operatív vezetését dr. Szekeres László ügyvezető vezérigazgatótól átvevő Sára Sándor egyben az újjáalakuló – 7 tagú – Igazgatóság elnöke is lett. A főigazgató munkáját segítő három főigazgató-helyettes tagja lett az új Igazgatóságnak, amelyben így a televízió vezetése többségbe került.

            Ahogy már említettük, az új vezetés hivatalba lépésekor a Duna Televíziónak mindössze 86 főállású munkatársa volt, túlnyomó részük, 60 fő gazdasági-műszaki területen dolgozott. Szerkesztők mindösszesen 17-en voltak állományban. Ez nemcsak a vezérigazgató műszaki-gazdasági szakmai profiljából következett, hanem abból a kuratóriumi koncepcióból is, hogy a Duna Televízió elsősorban megrendelő szerkesztőket foglalkoztasson, akik maguk nem is készíthetnek műsort. Csakhogy ehhez több feltétel hiányzott. Elsőként azok a megfelelő felkészültséggel, megítélhető szakmai múlttal rendelkező emberek, akik hajlandók úgy részt venni egy televízió munkájában, hogy maguk nem készíthetnek műsort. Másrészt nem voltak még kidolgozott gyártási, honoráriumra vonatkozó, stb. szabályozók, tehát anyagi szempontból sem lett volna kis felelősség elvállalni ilyen feladatot. S ekkor még nem említettem azt a politikai, „médiaháborús” közhangulatot, amely nemcsak ideológiai címkéket ragasztott a Duna Televízió közelébe kerülőkre, hanem tevékenységük törvényességét is megkérdőjelezte, hiszen a sajtó nem hagyta feledni a hírt, hogy a Duna Televízió – mint Dornbach Alajos SZDSZ-es parlamenti képviselő állította – „törvénytelenül” működik. Többen emiatt nem mertek munkát vállalni a Duna Televíziónál.

            Ebben a helyzetben kezdte meg Sára Sándor vezetőtársaival a szervezet építését és arányosítását. Első perctől kezdve alapszabály volt, hogy állandó munkatársat csak a főigazgató vehet föl, ezzel biztosítva az indokolatlan létszámnövekedés megakadályozását. Később a bérkiáramlás ellenőrzése céljából a hosszabb időtartamú megbízási és vállalkozási szerződések havi kimutatása is előírás lett. Így sikerült elérni, hogy szemben az MTV 3600 fős létszámával, amelyet csak komoly anyagi áldozatok és emberi tragédiák árán tudtak csökkenteni, a Duna Televízió állományi létszáma napi átlag 21 órás adásidő mellett 2000-ben még nem érte el az 500 főt.

            Az önálló szerkesztőségeket fokozatosan kívánta kialakítani a vezetés. Kezdetben a főigazgató-helyettesek irányításával, a meglévő szerkesztők és szerkesztőségek bevonásával, összevont értekezleteken indult a tervező munka, hiszen kicsi és strukturálatlan volt a szervezet, minden műsorral kapcsolatos információ mindenkire tartozott. A Duna Televízió rendelkezésére bocsátott, illetve reklámból, szponzorációból befolyt anyagi eszközök felosztása, illetve felhasználása ügyében a főigazgató döntött. Meghatározta az arányokat a műsor, a működés és a fejlesztés között. A műsorra szánt – mindig kevés – összeget az elhatározott műsorpolitikai célkitűzéseknek megfelelő arányban osztotta föl, meghallgatva a főigazgató-helyettesek javaslatát  (akik a szerkesztőségek, illetve szerkesztők véleményét és az ismert műsorterveket is figyelembe vették). Az így felosztott pénz fölött a főigazgató-helyettesek diszponáltak, illetve amikor már gyártási kereteket is meghatároztak, a pénzek egy részét továbbosztották a szerkesztőségeknek. A Duna Televízió gazdasági és pénzügyi részlegeinek feladata e tekintetben a bonyolítás, illetve a pénzügyi szabályok és fegyelem betartatása lett.

            A kezdeti kiépítetlenség a nehézségek mellett a szervezet szempontjából előnyt jelentett. Alulról építkező módon, racionálisan fejlődhetett, s a létrejött szerkezet a televízió alapfeladatát, a műsorgyártást és műsorközlést szolgálta.

            A szervezet fejlődésével, a feladatok szaporodásával új szervezeti egységek születtek. 1993 végére a Kereskedelmi Irodában már megkezdődött a Duna Televízió reklám- és kereskedelmi tevékenysége, önálló szervezeti egységként jött létre a Duna Műhely és a Dramaturgiai Igazgatóság, s működött (egyfajta szerződéses együttműködés keretében) a Dunatáj Alapítvány, majd  a Jogi és az Elnöki Iroda a főigazgató, illetve a médiatörvény után elnöki rangba került Sára Sándor közvetlen irányítása alatt. Új szervezeti egységként alakult az Archívum, a Médiakutató Csoport, a Szinkron Stúdió, új szerkesztőségek jöttek létre, ami egy mind több és több feladatot ellátó szervezet életében természetes.

            A Duna Televízió műsorkészítő munkatársainak kiválogatásánál a szakmai szempontot, hogy: legyen szakterületének kiváló képviselője, a kisebbségek problematikájának, történelmének, kultúrájának is alapos ismerője és jó televíziós szakember, kiegészítette egy, a vezetés által a kezdetektől megfogalmazott célkitűzés: a „róluk, de nem nélkülük”, vagyis hogy a határon túli magyarokról az ott élők tudósítsanak. Ennek érvényesítése komoly kompromisszumokat igényelt, hiszen alig voltak képzett mozgóképes szakembereik. Az elkötelezett, felelősen gondolkodó, de televíziós ismeretekkel nem rendelkező határon túli munkatársaknak, tudósítóknak időszakonként továbbképzést biztosított a televízió, a Dunaversitas létrejöttétől kezdve pedig kidolgozott tanterv alapján magas szintű elméleti és gyakorlati szakmai képzésben részesülnek a felvett hallgatók. 

            A bemondók válogatásánál elsődleges szempont volt, hogy minden magyarlakta területről jelenjenek meg a képernyőn, a „közülünk való, minket reprezentál” jóleső felismerését adva meg a nézőknek. Jól tudta a televízió vezetése is, amit György Péter esztéta kifejtett egy írásában, hogy televíziós személyiség nélkül nincs televízió, de azt is tudta, hogy azokból kell felépíteni, akikkel a televíziót azonosították. A kiválasztásban az is különösen hangsúlyos volt, hogy szép magyar nyelven beszéljenek.

 

A technikai-műszaki feltételek megteremtése

            A Duna Televízió indulásánál gyakorlatilag semmiféle infrastruktúrával nem rendelkezett, a beszerzett technika négy bérelt telephelyre kényszerült:

– Róna utcai MAFILM „Zeneterem” („központi” telep: stúdió és montírozó, hírszerkesztőség, műszaki, gazdasági egységek, archívum, megtekintő)

– Miklós tér, „Selyemgombolyító” (szerkesztőségek, videó-utómunkálati stúdió, videófelvételi stúdió, Mercedes 307 D video közvetítőkocsi, irodahelyiségek – a saját műsorokat zömmel itt készítették)

– Báthori u. 10. (kereskedelmi részlegek)

– Városligeti fasor 38. (felső vezetés)

            Nyilvánvalóvá vált, hogy a Duna Televíziónak olyan önálló székházra van szüksége, amelyben a vezetőség, a szerkesztőségek, a stúdiók, valamint a HTVA irodái is mind helyet kapnak. A kormánnyal és az Állami Vagyonügynökséggel történt hosszas egyeztető munka után a volt NIKEX-székházra esett a választás. Az épület átadásáról a 4/1994 (I.14.) Kormányrendelet rendelkezik, az átadási szerződés az Állami Vagyonügynökség és a HTVA között 1994. április 1-jei dátummal jött létre. A DTV Rt. Közgyűlése 665 millió Ft-os beruházási tervet fogadott el a műszaki bázis kialakítását célzó fejlesztésekre, de ezt mintegy 220 millió Ft-tal csökkenteni kellett, emiatt azokat a fejlesztéseket kellett előnyben részesíteni, amelyek a napi folyamatos produkciós munka, illetve az adás biztonsága érdekét szolgálták. Olyan építészeti átalakításokat és a végleges műszaki bázis olyan alapberuházásait, amelyek az átköltözés után már csak az elektronika és az adás veszélyeztetése mellett lettek volna elvégezhetők. El kellett halasztani a végleges adáslebonyolító és a felvételi stúdió szétválasztását, valamint a saját fellövő állomás beruházásának megvalósítását. Közben megkezdődtek a Duna Televízió első közvetítőkocsijának tervezési munkái. 14 db-ra bővült a mobil felvételhez szükséges ENG-szettek állománya.

            Az irodaház felújítása után, 1994 júniusára a Róna utcai (MAFILM) adásbázishoz kötött szakembereken kívül valamennyi munkatárs az új székházban kapott helyet (főleg a gazdasági, kereskedelmi, gyártási részlegek és szerkesztőségek). 

            1995. augusztus 12-től elkezdődött az adás az új, Mészáros utcai műszaki bázisról. Ez a telephely 4 stúdióval, valamint 13, zömében alámondási lehetőséggel ellátott montírozóval és korszerű vezérlőhelyiségeivel minőségi előrelépés volt a véglegesen felmondott MAFILM Zenetermi bérlethez képest. A vezérlőtermekben szükséges felvételi és lebonyolító elektronika azonban még hiányzott, ezért az adás- és felvételi elektronika szerepét az új technikai központba bekábelezett, 1995 novemberében üzembe álló 5 kamerás soros digitális közvetítő-kocsi vette át, amely így mobil felvételekre – három évig, az új felvételi és adás-elektronika beszerzéséig – nem volt használható.

            Közben jelentős fejlesztést kapott a Híradó stábja. Korszerű Newsroomja és 3 hálózatba kapcsolt non lineáris Imix montírozója magas szintű technikai hátteret nyújtott a hírműsoroknak.

 

Műholdpozíciók

            Sugárzási határaink: Ny: Anglia, K: Kazahsztán, É: Svédország, Finnország, egészen a Sarkkörig, DK: Izrael, D: Afrika északi partja. A Duna Televízió az Antenna Hungária jogelődjével, a Magyar Műsorszóró Vállalattal kötött szerződés alapján az Eutelsat II F3 műhold 33. transzponderéről kezdte meg sugárzását és rendszeres adását. Az Eutelsat műhold az Európai Unió által alapított szervezet tulajdona, nem televíziós, hanem ún. távközlési műhold, ezért nem tartozik a Magyarország számára nemzetközileg kiosztott záros számú műhold-frekvenciák közé, a magyar műholdas televíziózás esélyeit, hatósági frekvencia-elosztását nem befolyásolja, ebben a tekintetben nem tartozik a belföldi médiaszabályozás hatálya alá. A komplett sugárzási szolgáltatás díja – 1993-ban évi bruttó 485 millió Ft volt – a Duna Televízió 1993. évi kiadásának mintegy 21%-át tette ki.

Az Antall-kormány 1993 végén felajánlotta a Magyarsat műhold-lehetőségét, de annak tervezett pozíciójából – bár Magyarországon és Romániában jelentősen nőtt volna a térerő – az addig elért területekből jó néhányat (Skandinávia egy része, Franciaország, Anglia, Spanyolország, Izrael, stb) elveszített volna a Duna Televízió, ezért nem élt a lehetőséggel. 1998. február 27-től a sikeresen felbocsátott Eutelsat Hot Bird 4 elnevezésű televíziós műholdról sugározta adásait.

 

 A gazdálkodás tervezése

            A Hungária Televízió Közalapítvány céljainak megvalósítására létrehozta önálló gazdálkodó szervezetét, a Duna TV Rt.-t. A televízió műsorait nem felügyelte, de a költségvetési támogatás címzettjeként felügyelt a működés és gazdálkodás rendjére, amelynek törvényességi felügyeletét a cégbíróság látta el. A Hungária Televízió Közalapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét az Állami Számvevőszék ellenőrizte. (1993. évi XCII. trv. 8.§ 8. bek.) A Duna TV Rt.-ben (létrehozásakor Duna TV-Eurion Rt.-ben) a Duna Televízió önállóan gazdálkodott, de a Közgyűlés döntött az Üzleti terv elfogadásáról, az éves beszámolóról, a gazdálkodás fő irányairól és a beruházás, hitelfelvétel engedélyezéséről.

            Az, hogy a televízió megalakulásától kezdve soha nem volt olyan helyzetben, hogy működésre is és beruházásra is megfelelő összeg állt volna rendelkezésére, állandó, beépített konfliktust jelentett a menedzsment és a kuratórium között. A kuratórium biztonságra törekvésével, hogy csak a biztosan várható forrásra szabad tervezni, szemben állt a televízió elnökének meggyőződése, hogy az ad igazi védelmet a televíziónak, ha kiépül, műsorait szeretik, elfogadják, ha tényező lesz.

            Állandósult az a dilemma is, hogy mit, minek a rovására fejlesszen: a műsort gazdagítsa tematikájában, műfajában, előadásmódjában, vagy fejlessze az infrastruktúrát. Ugyancsak állandó eleme volt a vitáknak a kereskedelmi tevékenységből származó bevétel növelésének igénye, s ezzel óhatatlanul a kereskedelmi televízió irányába történő elmozdítás szándéka. Ez többnyire a legjobb akarattal történt, keresve a lehetőséget, hogy a Duna Televízió nyilvánvaló értékeinek, szellemiségének megőrzése mellett hogyan lehet a központi források mellé a működéshez pótlólagos anyagi forrásokat előteremteni. Az egyik ajánlat az volt, hogy kapcsolódjon be azokba az önálló frekvenciával rendelkező helyi kábeltévé-hálózatokba, amelyek pénz hiányában nem tudnak önálló műsort készíteni. Ezek átvennék a Duna Televízió műsorát és abban egy órás ablakot nyitnának, amelyben helyi műsort sugároznának. Így a Duna Televízió olyan nézettséget érne el, amely már egy komoly reklámcég érdeklődését is felkeltené. De hasonló volt az induláskor az a kísérlet is, amely hétvégi műsorsávot kívánt kivásárolni a Duna Televízió műsorából. Később egyértelmű kereskedelmi ajánlatok is jöttek: barter ajánlatok, amelyek filmcsomagot ígértek reklámidőért, erősen szponzorált vetélkedők főműsoridőben, stb., amelyeket a vezetés sorra visszautasított, hiszen mind-mind a műsor színvonalát veszélyeztette volna.

            A kiegyensúlyozott és vállalatszerű gazdálkodást az is nehezítette, hogy a televízió nem rendelkezett forgótőkével. Később az okozott gondot, hogy a médiaörvény nem engedte, hogy mint korábban, céltámogatásért folyamodjon. 2000. május 23-án a Hungária Televízió Közalapítvány határon túli kurátorai, Benkő Samu, Könczöl Antal, Kántor Lajos, Gálfalvi György, B. Kovács István, Vetési László, Józsa László ennek megváltoztatását kérték az Országgyűléstől.

            A hiányzó összegekért folytatott harcok mellett a televízió hol a beruházásra szánt pénzek átcsoportosításával, hol a műsorgyártásra, filmbeszerzésre tervezett keretek csökkentésével, „vész-műsorstruktúra” kidolgozásával, de mindig reagált az adott helyzetre, mint pl. a Bokros-csomag idején.  Mindig sikerült úgy gazdálkodnia, hogy a műsorban nem kellett jelentős visszalépést tenni, a műszaki-technikai fejlesztés – ha nem azonos ütemben is, de – haladt előre, s eközben soha nem volt a televíziónak köztartozása.

            Ahhoz, hogy ezt az állandó dilemmát kezelni lehessen, s a Duna Televízió az MTV állapotának még a közelébe se jusson el, a gazdálkodásban tiszta, átlátható viszonyokat, szigorú szabályozást, a műsorszerkesztésben kiismerhető, de rugalmas, szükség esetén változtatható, olcsóbbá tehető műsortípusokat, a működésben a pontos és területekre, időszakokra lebontott üzleti terv szem előtt tartását, a költések folyamatos figyelemmel kísérését kellett megvalósítani.

            A Duna Televízió szigorú reklámozási és szponzorálási szabályzatot vezetett be, egyrészt, hogy a bevételek biztosan a pénztárába folyjanak be, másrészt, hogy a műsort ne ronthassák le szponzorált, de alacsony színvonalú anyagok. Az induláskor az elnök által engedélyezett reklám az adásidő 4 %-a volt, kevesebb, mint amit a később éltbe lépett médiatörvény jóváhagy (6%) a közszolgálati televízióknak.

            A DTV tevékenységének egészét a gazdasági fegyelem és a sugárzott műsorok színvonalának folyamatos emelkedése határozta meg. A nyolc év Sára Sándort igazolta, aki 2000-ben, kényszerű távozásakor egy kiépített televíziós szervezetet adott át, amely napi 21 órás adásával, műsorának színvonalával kivívta az elfogadott, korábbi ellenségei által is elismert, kulturális, közszolgálati televízió, az ország határain túl élő magyar nézőknél pedig a legfontosabb hírközlő, oktató, hiánypótló, közösség-teremtő televízió rangját.

 

 

 

 

---

 

[1]             Sára Sándor, Lugossy László, Hanák Gábor 1993. május 20-i levele a HTVA Kuratóriumának az Rt. igazgatóságával és létszámával kapcsolatban (DTV Irattár)

 

[2]             Emlékeztető az 1993. május 26-i kuratóriumi ülésről. Napirend: a Duna Televízió vezetése (DTV Irattár)

 

[3]             Emlékeztető a Duna TV–Eurion Rt. Közgyűléséről, 1993. jún. 29-i üléséréről (DTV Irattár)